Tudomány

Megfejtették a világ legrégibb ikersírjának titkait

Egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyidőben haltak meg. A közelben unokatestvérük sírját is megtalálták.

2020.11.06 17:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait.

Az ausztriai Krems közelében lévő Wachtberg településnél végzett ásatásokon fedezték fel régészek két csecsemő kettős sírját egy mamutlapockacsont alatt.

A több tudományterület szakértőiből álló csoport megállapította, hogy egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyidőben haltak meg. A közelben unokatestvérük sírját is megtalálták.

A kutatók eredményeiket a Nature Communications Biology című tudományos lapban mutatták be.

Hatalmas löszrétegek alatt 2005-ben bukkantak az egyedülálló sírra az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OREA) munkatársai. "Egyedülálló, mert eddig még nem tártak fel háromévesnél fiatalabb kisgyerekektől származó csontvázakat a korai Homo sapiens korából. Ráadásul ezek az első őskőkorszaki csontvázak, melyeket Ausztriában találtak" - mondta Christine Neugebauer-Maresch, az OREA tudósa.

Egy évvel később a kettős sír közvetlen közelében egy másik, szintén jó állapotban megmaradt sírra bukkantak, benne egy három hónapos baba maradványaival. A sírok mellett számos fa-, kő-, és állati csontokból álló leletet találtak, melyek a jégkorszaki vadászok és gyűjtögetők kultúrájának életkörülményeire utalnak.

A gyerekeket egy táborhely szélén teknőbe helyezve és vörös krétába - egy színezőanyagba - ágyazva temették el. Ez megfelelt a korabeli felnőtt síroknál ismert temetkezési szokásoknak.

A testeket egy mamutlapockacsonttal fedték le, mely megvédte a csontvázakat a föld nyomásától és távol tarthatta a nedvességet - ezzel magyarázzák a szakértők, hogy a leletek ilyen jó állapotban maradtak fenn. Sírmellékletként elefántcsontgyöngyökből álló nyakláncot találtak a csecsemők mellett. Ez és a bonyolult sírszerkezet arra utal, hogy a csecsemők nagy jelentőséggel bírtak a korszak társadalmában.

Az első vizsgálatok után a Bécsi Természettudományi Múzeumban (NHM) kezdték meg a csontvázak alapos elemzését.

Az osztrák szakértők molekuláris genetikai elemzéssel állapították meg a három csecsemő nemét és rokonsági kapcsolataikat. Így ez az "első, molekuláris genetikai módszerekkel igazolt, legkorábbi bizonyítéka egy ikerszülésnek" - idézi Ron Pinhasit, a Bécsi Egyetem kutatóját az ÖAW pénteki közleménye.

A közelben lévő másik sírban talált harmadik csecsemőnél is végeztek genomelemzést. Eszerint a három hónapos baba fiú volt, az ikrek harmadik fokú rokona, valószínűleg unokatestvére.

"Egy paleolitikum kori, több ember maradványait rejtő sír feltárása már önmagában különlegesség. Az pedig, hogy a törékeny gyermeki csontvázmaradványokból elegendő és kiváló minőségű DNS-t lehetett kivonni, minden várakozásunkat felülmúlta" - fogalmazott Maria Teschler-Nicola, az NHM antropológusa.

A fogzománcok vizsgálatával megállapították, hogy a csecsemők kifejletten jöttek világra. Míg azonban az ikerpár egyik tagja 6-7 hétig élt, a másik a születésekor, vagy röviddel azután meghalt. Haláluk eltérő ideje a csontvázak elhelyezkedését is megmagyarázza.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.