Csillagászat

Űrszikla száguld el a Föld közvetlen közelében csütörtökön hajnalban

Felfedezése után hat nappal a televíziós és távközlési mesterséges holdak pályáinál is közelebb suhan el a Föld mellett egy kisbolygó.

2020.09.23 22:53ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Évente több tucat kisbolygó kerül a Föld közelébe, néhány százezertől egy-két millió kilométeres távolságon belül, és ezek ma már nem jelentenek „kozmikus hírértékű” eseményt. Ha azonban a Föld és Hold távolsága között suhan el egy kis égi vándor, az már felkelti a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését is. Így történt most is: 2020. szeptember 18-án az arizonai Catalina Égboltfelmérő program (Catalina Sky Survey, röv. CSS) Mount Lemmon csúcsán levő 1,5 méteres tükrös távcsövével egy halvány, mintegy 19 magnitúdójú égitestet fedeztek fel, amely a csillagok között gyors látszó mozgást végzett. A kis égitest nem mutatott üstökösökre emlékeztető kómát vagy csóvát, ezért a 2020 SW kisbolygó ideiglenes jelölést kapta – írta a Csillagászat.hu.

A felfedezését követően más obszervatóriumok is követték az aszteroidát, és meghatározták a Nap körüli pályáját. A NASA JPL (Jet Propulsion Laboratory, Sugárhajtómű Laboratórium) szerint a 2020 SW olyan ellipszispályán kering a Nap körül, amelynek excentricitása 0,190, a fél nagytengelye 1,01 CSE, napközelben 0,82 CSE-re, naptávolban 1,20 CSE-re van központi csillagunktól, és 373,47 nap (1,02 év) alatt kerüli meg a Napot. A pálya síkja 4,2 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával. A pályája alapján Apollo-típusú földközeli kisbolygóról van szó. Méretét az eddigi megfigyelésekből 4,3 és 9,7 méter közöttinek becsülték, ami alapján a meteoroidok (1-100 méter közötti méretű kis aszteroidák) közé sorolható, tehát inkább csak egy kis “űrszikláról” van szó.



A pálya ismeretében rögtön kiderült, hogy 2020. szeptember 24-én 03:30 világidőkor kb. 28100 kilométerre fog elsuhanni a Föld középpontjától (0,07-szeres Föld–Hold-távolságban), azaz mintegy 21700 km-re bolygónk felszíne felett, ami már igen szoros megközelítést jelent. Ugyanis ez a magasság még a Föld körül nagyjából 36 ezer km magasságban körpályán keringő mesterséges holdak (elsősorban távközlési és televíziós átjátszó holdak) pályáinál is alacsonyabb. A 2020 SW pályájának földközelségi pontja Ausztrália és Új-Zéland felett lesz.

A földközelség idején hazánkból is és Ausztráliából is (pl. Canberrából) a Halak csillagkép irányában lesz megfigyelhető. (A topocentrikus rektaszcenziója mindkét helyről közel azonos lesz, míg deklinációban 2 fok eltérés várható, de mindkét helyről nézve a Halakban lesz.)

Azonban a déli félteke szak- és amatőrcsillagászai számára lesz kedvezőbb a megfigyelhetősége a legnagyobb közelség idején. Legnagyobb látszó fényességét az optimista becslések 13 és 13,5 magnitúdó közöttinek adják meg, más becslés szerint legfeljebb csak 15 magnitúdós lesz a kis égitest a földközelsége idején. A fényesség-előrejelzés bizonytalanságát a méretének és felszíni fényvisszaverő képességének (albedónak) nem eléggé pontos ismerete okozza, mert eddig még nem gyűlhetett össze elegendő megfigyelés az aszteroidáról. Nagy látszó mozgással fog átrobogni az égen a csillagok háttere előtt.

A geostacionárius mesterséges holdak övezetének átmetszése után éri el a mintegy 21700 ezer km magasságban levő földközelpontját, majd bolygónktól távolodóban ismét keresztezi ezeknek a mesterséges holdaknak a zónáját. Mivel a kisbolygó is és a mesterséges holdak mérete is igen kicsi – csak néhány méteres kis testekről van szó –, ezért igen nehéz “eltalálni” azokat, sőt a Föld körüli térség is olyan hatalmas, hogy nem fog találkozni és ütközni egyetlen mesterséges holddal sem.

Mivel a 2020 SW nagyon megközelíti a Földet, ezért a kis távolság miatt bolygónk nagy tömege nagyon eltéríti eredeti pályájáról, így a földközelsége után egy nagyon módosult pályán fog tovább keringeni a Nap körül.

Bár a 2020 SW a déli félteke megfigyelői számára lesz kedvezőbb helyzetben a földközelsége idején, de érdekes megfigyelési lehetőség adódik az északi félteke megfigyelői számára is szeptember 24-én hajnalban, amikor az aszteroida várhatóan kb. 15 magnitúdós lesz, és a Marstól nem messze kereshető fel az égen, de csak távcsövekkel és elektronikus képrögzítő eszközökkel (CCD, DSLR kamera).

Szerencsére a 2020 SW-t már hat nappal a földközelsége előtt sikerült felfedezni, majd utána folyamatosan követni és megfigyelni. Kiderült, hogy az elkövetkezendő ötven évben biztosan nem fog ütközni bolygónkkal, de a Földre nézve potenciálisan veszélyes kisbolygók közé sorolták. Az ilyen kis égitesteket lehetőleg nyomon kell követni. Jelenleg azonban nem ismernek egyetlen olyan természetes kis égitestet, amely ütközne bolygónkkal.

A 2020 SW fizikai tulajdonságait, pontos méretét, alakját, színképét, anyagi összetételét még nem ismerik a szakemberek, de a földközelsége napjaiban kapott megfigyelési adatok várhatóan választ adnak ezekre a kérdésekre is.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.