Tudomány
Megfejtették a Stonehenge gigászi kőtömbjeinek rejtélyét
A szakembereknek geokémiai vizsgálatokkal sikerült megállapítaniuk, hogy az angliai Wiltshire megyében található építmény 52 homokkőtömbjéből 50 a nagyjából 25 kilométerre fekvő West Woodsból származik.
2020.08.03 01:30MTIA Stonehenge-től 25 kilométerre fekvő erdős területről származik az őskori építmény gigászi kőoszlopainak nagy része – állapították meg a kutatók egy több évtizeden át az Egyesült Államokban őrzött kőminta alapján.
A szakembereknek geokémiai vizsgálatokkal sikerült megállapítaniuk, hogy az angliai Wiltshire megyében található építmény 52 homokkőtömbjéből 50 a nagyjából 25 kilométerre fekvő West Woodsból származik. A kemény, szürke homokköveket nagyjából i. e. 2500-ban állították fel Wiltshire-ben. A legmagasabb közülük 9,1 méteres, a legnehezebb körülbelül 30 tonnát nyom. A Brightoni Egyetem geomorfológusa, David Nash szerint ezek a kövek alkotják a Stonehenge külső körét és a patkóalakban elhelyezett triliteket (két nagy álló kőoszlopon keresztbe fektetett harmadik).
"Azt továbbra is csak találgatni tudjuk, hogy miként kerültek a helyszínre. A kövek méretéből kiindulva mindenképpen vontatni kellett őket vagy hengerekkel megoldani a szállításukat. A pontos útvonalat ugyan nem tudjuk, de most már legalább van egy kiindulópontunk és egy végpontunk" – tette hozzá Nash, aki a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt.
A Stonehenge-et alkotó kisebb kövek eredetét már korábban megállapították, ezek a 250 kilométerrel arrébb található walesi Pembrokeshire-ből származnak.
A gigászi homokkőoszlopok származási helyének felderítését most az egyik kő belsejéből vett minta elemzése segítette.
1958-ban a régészek azon dolgoztak, hogy megakadályozzák egy trilit (hármas kő) összedőlését, amelynek egyik függőleges kőtömbjén repedéseket találtak. Az oszlop megerősítése érdekében több helyen átfúrták és az üregekbe fémrudakat illesztettek. A munkálatokat végző gyémántvágó cég munkatársa, Robert Phillips a munkálatok végeztével szuvenírként megkapta az egyik kifúrt kőmintát, amelyet 1977-ben – engedéllyel – magával vitt az Egyesült Államokba.
Az idén elhunyt férfi még 2018-ban visszaadta a kőmintát Nagy-Britanniának, hogy tanulmányozni tudják, ami azért volt óriási segítség a kutatók számára, mert a Stonehenge-nél tilos roncsolással járó vizsgálatokat végezni. A mintából nyert geokémiai ujjlenyomat révén a szakemberek meg tudták állapítani, hogy honnan származik a homokkőtömb. West Woodsban még mindig találni ilyen kőzetet.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 20:30 Több halálesetet okozhat az új brit variáns, de hatékonyak ellene az oltások
- 18:14 1900 adag vakcinát tett tönkre az a bostoni takarítónő, aki véletlenül kihúzta a hűtőt
- 17:19 Az európai ombudsman vizsgálatot indít az uniós oltóanyag-szerződések titkosított záradékaival kapcsolatban
- 17:01 Mutatjuk, hogy a kormány milyen internetes tájékoztató videosorozatot indít az oltásról
- 16:57 Magyarország ismét vörös besorolást kapott Ukrajnától
- 16:55 Mintegy 200 hóember "szurkolt" a Sepsi OSK-nak a szombati bajnokin
- 16:21 Kásler: az egészségügyben megerősítették az országos hatásköröket
top fórum témák:
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2020.06.12 11:00
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2020.05.06 19:27
- JólVanna2020.03.13 00:19
- Tanár urak, írjatok egy töri könyvet!2020.03.13 00:00
- Most akkor mi van Iránnal?2020.03.12 23:25