Tudomány

Évmilliók óta alakítja a természetet az emberi tevékenység

Egy új kutatás szerint ez a hatás jóval jelentősebb és hosszabb ideje tart, mint amit valaha elképzeltek a tudósok.

2020.01.21 12:35MTI

A fajok kihalása jóval azelőtt elkezdődött, hogy az emberi faj kifejlődött volna, és talán az emberelődök indították el az új kutatás szerint.

A kelet-afrikai nagy testű emlősök számának csökkenése például az emberek miatt következhetett be a szakértők szerint. A fajpusztulás nagyjából négymillió évvel ezelőtt kezdett fokozódni. Ez fosszilis leletek szerint egybeesik azzal az időszakkal, amikor az ősi emberi populációk ezen a területen éltek - írja a BBC News.

"Olyan negatív hatással vagyunk ma a világra és a fajokra, amelyek benne élnek, mint soha korábban. De ez nem azt jelenti, hogy a múltban igazi harmóniában éltünk volna a természettel" - mondta Soren Faurby, a Göteborgi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

"Nagyon sikeresek vagyunk a források monopolizálásában manapság, eredményeink pedig azt mutatják, hogy valószínűleg ez így volt őseink esetében is" - tette hozzá.

A tudósok megvizsgálták a kis- és nagytermetű húsevők kihalásának alakulását és azt, hogy ez milyen összefüggésben van a környezeti változásokkal, többek közt az esőzésekkel és a hőmérsékleti értékekkel.

Elemezték az emberi faj ősei, köztük az Australopithecus és az Ardipithecus agyának méretében bekövetkezett változásokat.

Arra jutottak, hogy a nagy húsevők kihalása összefüggésbe hozható az emberelődök agyméretének növekedésével és a növényzet változásával, de nem függ össze a csapadék és a hőmérséklet változásaival.

A kelet-afrikai húsevők kihalására azt a magyarázatot találták, hogy ezek az állatok az ember közvetlen konkurenciái voltak a táplálékért való versengésben: az emberek például megszerezhették a kardfogú tigrisektől a frissen elejtett zsákmányt.

"Eredményeink szerint a biodiverzitásra kifejtett jelentős antropogén hatás évmilliókkal korábban kezdődött, mint azt korábban becsülték" - áll az Ecology Letters című szaklapban megjelent tanulmányban.

Egy tavalyi jelentés szerint mintegy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye a következő évtizedekben. Egy szintén nemrég megjelent tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a városok növekedése, az erdők mezőgazdasági célú irtása, a halak iránti növekvő kereslet jelentős módon megváltoztatta a földterületek közel háromnegyedét és a vizek több mint kétharmadát.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció

Amerikai tudósok: akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

Az új típusú koronavírus egyelőre ismeretlen, de biztos, hogy hosszú ideig nem tűnik el.

Koronavírus - A tünetek megszűnése után is jelen van a vírus a Covid-19-betegekben

MTI Fotó: Mónus Márton

A felépülés után még legalább két hétig meg kellene hosszabbítani a karantént, hogy ne fertőzzenek meg másokat.

Szegedi matematikusok modellezik a járvány terjedését - segítsen nekik!

Pontosan megjósolták a kínai betegek és halottak számát, ill. hogy Irán és Olaszország lesz a következő. Magyarországot már nehezebb modellezni, ebben kell a segítség.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.