Fizika

Hatalmas áttörést érhettek el magyar kutatók

Újabb bizonyítékot találtak egy névtelen részecske létezésére.

2019.11.24 13:18ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A debreceni Atommagkutató Intézet munkatársai még 2016-ban jelentették először, hogy valami szokatlant tapasztaltak a kísérleteik során.

Krasznahorkay Attila és munkatársai egy elektron-pozitron spektrométerrel vizsgálták a nagyenergiás atommag-átmenetekben keletkező elektron-pozitron párok szögkorrelációját, és az előrejelzésekhez képest egy olyan eltérést tapasztaltak, amit a jelenlegi magfizikai ismeretek alapján nem lehet értelmezni - írja a HVG.hu.

Leegyszerűsítve atommagokat gerjesztettek, majd a bomlásuk során az abból kijövő fényrészecskéket vizsgálták, amelyek azonban olyan szokatlan szögben mozogtak, amit nem tudtak megmagyarázni semmivel.

Krasznahorkay Attila szerint kísérletükben ők a sötét kölcsönhatás közvetítő részecskéjét, a sötét fotont keresték, ez ugyanis a fizikában ismert négyféle kölcsönhatás (gravitáció, elektromágnesesség, gyenge és erős kölcsönatás) melletti ötödik erő lenne, az úgynevezett "sötét erő".

A korábbi anomáliát berillium-izotópok bomlásakor tapasztalták, most októberben a kutatók pedig azt jelentették, hogy hélium atommagok gerjesztésekor is ugyanazt tapasztalták, a felelős pedig a kutatók szerint a feltételezett X17 részecske lehet.

A témával a hétvégén a CNN is foglalkozott, amelynek Krasznahorkay azt mondta, 17 megaelektronvoltra számították ki a feltételezett új részecske tömegét, ezért nevezték el X17-nek, amely szerinte a látható világot a sötét anyaggal kötheti össze.

A lapnak nyilatkozott az amerikai fizikus Jonathan Feng is, aki azt mondta, élénken követi a magyar tudósok kutatásait, ami szerinte akár Nobel-díjat is érhet, ha többször is sikerül kísérletekkel igazolni az ismeretlen részecske létezését. Feng és csapata Kaliforniában ráadásul egy elméletet is kidolgozott a jelenségre "protofobiás erőnek" (protophobic force) elnevezve a dolgot, mert olyan, mintha a részecskék a protonok elől menekülnének.

A lap azt is megjegyzi, hogy más kutatócsoportok viszont pont, hogy a hibát keresték a magyar kutatók munkáiban és azt próbálták kimutatni, hogy miben tévedtek, vagy hogy rosszul voltak beállítva a gépeik, de eddig ezt senkinek sem sikerült kimutatnia.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.