Csillagászat
Útnak indult az űrszonda, amely 'megérinti a Napot' - képek, videó
Elindult a NASA legújabb tudományos küldetése, a Parker Solar Probe.
2018.08.12 12:52ma.huAz űreszköz Delta-4 Heavy hordozórakétával startolt a floridai Cape Canaveral Légitámaszpontról, annak is a 37B jelű indítóhelyéről. A technikai okokból némi késéssel elérkezett, végül pedig még egy nappal elhalasztott időpont augusztus 12-én, magyar idő szerint 9:31 volt. A nagyteljesítményű hordozórakétára azért volt szükség, mert a Földtől indulva Nap közelébe jutni nem könnyű egy űrszondával. (A Delta-4 Heavy tolóerejét jelenleg csak a nemrég első repülését végrehajtó Falcon Heavy haladhatná meg, de évekkel ezelőtt, amikor kiválasztották a hordozóeszközt, az még csak a fejlesztés fázisában volt - magyarázta az Űrvilág.hu)
Sőt a kezdeti impulzus sem elég a vállalkozás teljesítéséhez, így a Parker Solar Probe útján a következő állomás a Vénusz lesz. Pályáját a belső bolygószomszédunk mellett október 2-án végrehajtandó gravitációs hintamanőverrel módosítják majd először (később még hat hasonló művelet következik). A szonda az első lendítő manőver után november 5-én jut első alkalommal a Nap közelébe. Ezzel kezdetét veszi egy 24 keringésből álló, 7 éven keresztül tartó sorozat, amely alatt egyre közelebb és közelebb kerül az űrszonda központi csillagunkhoz. Egyébként már az első, idei napközelség is rekord lesz a maga kb. 24 millió km-es távolságával: korábban, 1976 áprilisában az amerikai-német Helios-2 jutott 43 millió km-re a Naphoz.
Utolsó napközelsége alkalmával, 2025-ben a Parker Solar Probe 6 millió km-es távolságban repül el a Nap felszíne (pontosabban a fotoszférája) fölött. Ez a Nap és a Föld távolságának mindössze kb. 4%-a. Olyan közel lesz, hogy valójában a naplégkör forró külső részén, a napkoronán halad keresztül. A szonda túlélését fejlett hővédő rendszere hivatott biztosítani. Ennek feladata, hogy a fedélzeti műszereket legfeljebb 30 °C-os hőmérsékleten tartsa.
A Parker Solar Probe három fő tudományos célja a napkorona fűtési mechanizmusának kutatása, a töltött részecskékből álló napszél keletkezési körülményeinek vizsgálata és a koronakitörések okának felderítése. A tudományos kérdésekre adott válaszok nem csak a Nap vizsgálata szempontjából érdekesek, de támpontokat adhatnak a kutatóknak a távolabbi csillagok működésének jobb megértéséhez is. Nem is beszélve az űridőjárás jelenségeiről, amelyek itt a Földön és közvetlen környezetünkben kihatással lehetnek technikai civilizációnk mindennapjaira is.
Az űrszonda a nevét Eugene Parkerről kapta, aki 1958-ban megjósolta a napszél létezését. A projekt összköltsége 1,5 milliárd dollár.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 0:30 Már idén milliárdos üzletté nőheti ki magát a női élsport
- 23:30 Több mint száz színésszel felvett új hangoskönyv-sorozat készül a Harry Potter-regényekből
- 22:30 Denevérvirológiai kutatás kezdődik a Pécsi Tudományegyetemen
- 21:30 KSH: márciusban 6413 gyermek született, 10 524 ember halt meg
- 20:13 Működő gyermekvédelem létrehozását követelte demonstráción Magyar Péter
- 19:01 EM-NGM: indul az otthonfelújítási program felhívástervezetének társadalmi egyeztetése
- 18:57 Szijjártó Péter: a világ elképesztő mennyiségű áramigény-növekedéssel néz szembe
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06