Tudomány

Hawking utolsó értekezése mindent felforgathat, amit az univerzumról eddig tudtunk

Az univerzum jóval egyszerűbb annál, mint azt eddig hitték - állítja Stephen Hawking utolsó tudományos értekezésében, amelyet a világhírű brit elméleti fizikus halála után mutatott be a Cambridge-i Egyetem a héten.

2018.05.03 14:06MTI
hirdetés

Hawking a tanulmányt Thomas Hertoggal, a Löweni Egyetem kutatójával közösen készítette és összefoglalását még halála előtt publikálta a Journal of High Energy Physics című tudományos lapban. Hertog az új elméletet a Hawking 75. születésnapját ünneplő konferencián már ismertette.

A két kutató a Cambridge-i Egyetem szerint az értekezésben arra a következtetésre jutott, hogy az univerzum nem végtelen "és sokkal egyszerűbb, mint ahogy sok ősrobbanás-elmélet véli".

A tudósok a kozmikus infláció, vagy az úgynevezett felfúvódás problémájával foglalkoznak tanulmányukban. A kozmológia ezzel a kifejezéssel illeti a jelenséget, mely szerint az ősrobbanás után bekövetkező hirtelen tágulástól az univerzum a másodperc néhány töredéke alatt nagyon gyorsan felfúvódott.

A kozmológusok között elterjedt egyik elmélet szerint a felfúvódás örökké tart (örök felfúvódás) és az univerzumnak csak néhány "zsebében" állt le. Csak ezek a "zsebek" lakhatóak. A Földnek is otthont adó régió is egy ilyen zseb, mely az örök felfúvódásban lévő területek által elhatárolódik a többi ilyen élhető zsebtől.

Ezen elméletek szerint végtelen számú ilyen zsebuniverzum létezhet. A fő kérdés az, hogy ha mindegyik ilyen univerzum nagyon más, mennyire lehet tipikus a Földnek otthont adó univerzum, amelyben a tudósok megfigyeléseiket végzik. Ez a természet alapvető törvényeinek megértéséhez vezető kiemelt fontosságú kérdés.

Hawking és Hertog a húrelmélet nevű részecskefizikai modellre alapozva fejtették ki, hogy ez az elképzelés véleményük szerint nem állja meg a helyét. Egy új elmélet alapján tettek újszerű kijelentéseket az univerzum szerkezetére vonatkozóan. Tanulmányuk szerint az univerzumtípusok lehetséges változatainak száma az eddig becsültnél jóval kisebb.

"Ez alapján saját megfigyelhető univerzumunk nem egy ritka kívülálló, hanem viszonylag tipikus univerzum is lehet" - értelmezte a felvetést David Kaiser, a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatója. "Az örök felfúvódás elméletével az a probléma, hogy egy háttéruniverzum létét feltételezi, amely Einstein általános relativitáselmélete szerint terjed" - mondta Hertog.

"Az örök felfúvódás dinamikája azonban eltűnteti a klasszikus és a kvantumfizika közötti határvonalat, ennek következtében Einstein elmélete megdől az örök felfúvódásról" - tette hozzá.

"Úgy véljük, hogy univerzumunk meglehetősen szabályos és globálisan véges. Szóval nem töredékes szerkezetű" - mondta Hawking.

Kijelentéseiket a kozmikus háttérsugárzás, vagyis az úgynevezett ősrobbanás-visszhang megfigyelésével vagy jövőbeli gravitációshullám-detektorok segítségével lehet ellenőrizni. Hertog tovább dolgozik az elmélet kifejtésén.

Hawking március 14-én, élete 77. évében halt meg Cambridge-ben.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.