Csillagászat

Most már biztos, hogy van egy második Holdunk

Sokáig azt hitték, hogy egy kiégett rakétafokozat, esetleg egy már nem működő műhold, de most már biztos, hogy természetes eredetű holdról van szó.

2017.11.22 18:32ma.hu
hirdetés

Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly felfedezett 2016 HO3 jelzésű égitest ugyan bolygónk kísérőjeként, de tisztes távolságban együtt kering velünk a Nap körül. Az égitestről végzett mérések alapján bebizonyosodott, hogy nem egy kiégett rakétafokozat, esetleg egy már nem működő műhold, hanem egy természetes eredetű kőzet aszteroida. A számítások szerint több száz évig stabilan ezen a pályán maradhat, miközben tartja biztonságos távolságát, így nem veszélyezteti sem a Földet, sem a Holdat.

Az égitest időközben sorszámot is kapott, aktuális teljes elnevezése (469219) 2016 HO3. Pályájának elemzése alapján az objektum sohasem kerül 14,6 millió kilométernél, azaz 38-szoros Föld-Hold távolságnál közelebb, ugyanakkor maximális távolsága is legfeljebb 2,5-ször nagyobb.

A 2016 HO3 és a Föld korábban megfigyelt többi nyolc időleges kísérőjének hosszú időtartamú mozgását vizsgálták Carlos és Raul de la Fuente Marcos (Madridi Egyetem) égi mechanikusai és azt találták, hogy a 2016 HO3 mintegy 100 évvel ezelőtt vált a Föld kvázi-kísérőjévé és stabilan még további 300 évig követi bolygónkat. Érdekesség, hogy a többi aszteroida nem marad ilyen hosszú ideig stabilan bolygónkkal: például a 2003 YN107 tizenegy évvel ezelőtt járt itt a 2016 HO3 pályájához hasonlóan, de azóta már elhagyta a Föld környezetét.

A Nagy Binokuláris Teleszkóp MODS1 (Multi-Object Double CCD Spectrograph/Imagers) színképelemző műszerével megfigyelték a halvány aszteroidát, amelynek színképében a szilikátokra jellemző elnyelési sávokat találtak 1 mikronos hullámhossz körül. Az adatok alapján a 2016 HO3 egy S típusú sziklás aszteroida, amelyek közepes fényvisszaverő képessége 0,25. Becsült átmérője mintegy 36 m, ami jóval nagyobb, mint a bolygóközi térbe eddig kikerült bármely űreszköz.

A stabil pályájú 2016 HO3 a jövőben űrszondákkal vagy emberes bolygóközi űrexpedícióval is elérhető marad, így a kis égitest közvetlen közelről is tanulmányozható lesz.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció

Belépés:

regisztráció

Regisztráció:

belépés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.