Tudomány

Újabb őshüllőmaradványokat tártak fel Villányban

Villány Magyarország legújabb, de egyre gazdagabb leletanyagot szolgáltató mezozoikumi gerinceslelőhelye.

2017.09.29 14:44MTI
hirdetés

Ragadozó dinoszauruszok csontjai, csigolyadarabok, egykori tengeri élőlények több száz foga vár tudományos feldolgozásra azok után, hogy a kutatásait öt éven át az Magyar Tudományos Akadémia (MTA), 2017-től pedig az ELTE támogatásával folytató paleontológus, Ősi Attila és kutatótársai befejezték idei villányi, iharkúti és ajkai ásatásaikat.

Magyarország legújabb, de egyre gazdagabb leletanyagot szolgáltató mezozoikumi gerinceslelőhelye Villányban van. A 2012-ben felfedezett, a 240-235 millió évvel ezelőtti világ pontosabb megismerését lehetővé tévő lelőhelyen mára több ezer középső és késő triász kori ősgerinces fogait és csontjait találták meg a kutatók - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.

"Idén az egyik legjelentősebb felfedezésünk egy félméteres állkapocs, amely egy krokodilszerű Nothosauria ragadozó tengeri hüllő maradványa. A lelet arra utal, hogy akár 4-5 méteres ragadozók is élhettek itt annak idején, az egykori dél-európai kontinens sekélytengerrel borított partvidékénél" - idézi Ősi Attila szavait a közlemény.

Az újabb ásatások révén egyre többféle gerinces maradványa kerül elő a villányi lelőhely vörösessárga, agyagos, dolomitos márgájából. Az idei leletek között található egy különleges csigolya maradványa is. "A lelet igen hosszú tövisnyúlványa is azt jelzi, hogy eltér az eddig Villányból megismert Sauropterygia hüllők csigolyáitól, és egy eddig innen nem ismert tengeri hüllő maradványa lehet" - mondta Segesdi Martin, a kutatócsoport tagja.

A lelőhely nemcsak a nyári ásatásokra, hanem az őszi labormunkákra is tartogatott meglepetést. A szinte függőleges, csonttartalmú kőzetrétegből kitermelt, mindösszesen 25 kilogrammnyi anyag átmosása, átszitálása után csaknem 1500 fog és csontlelet is előkerült.

A mikrogerinces-leletanyag jelentőségét az adja, hogy a fogak a környezeti viszontagságoknak és az időnek leginkább ellenálló elemei a csontváznak, ezért olyan, törékeny csontozatú vagy ritkább állatok fogai is megmaradhatnak, amelyeknek más részei nem kerülnek elő. Így akár ezekből a piciny fogakból is lehet következtetni az egykori élőhely állatfajaira.

A mezozoikumi ősgerincesek legismertebb és leggazdagabb lelőhelye a Bakonyban található. Az egykori Iharkút település határában található, rekultivált külszíni bauxitbánya területén már csaknem két évtizede folynak az ásatások. Az idén mintegy 800 csont- és foglelet, közöttük legalább 10 állkapocs és koponya maradványa került elő a folyóvízi-ártéri üledékből. A gazdag kréta időszaki gerincesfauna legújabb leletei között található például egy kis termetű, növényevő dinoszaurusz, a Mochlodon vorosi alsó állkapcsa is.

A kutatók korábban már többet is találtak a faj egyedeinek csontdarabkáiból, most azonban egy olyan teljes állkapocs került elő, amelynek révén jobban megérthetik, hogy miként rágtak ezek a 85 millió évvel ezelőtt élt szárazföldi növényevők.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.