Mi történt pontosan?

Egy éve robbant a Holmes-üstökös

A Spitzer infravörös űrteleszkóppal végzett mérések szerint az egy éve szuperkitörésen átesett Holmes-üstökösből mintegy tízmillió tonna gáz- és poranyag szakadt ki.

2008.10.25 19:59hirek.csillagaszat.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Épp most egy éve annak, hogy 2007. október 24-én a Jupiter üstököscsaládjához tartozó 17P/Holmes-üstökös váratlanul annyira kifényesedett, hogy hetekig szabad szemmel is láthatóvá vált. 

Az esemény szinte sokkolta a szak- és amartőrcsillagászokat az egész világon. A Holmes-üstökösnél nem ez volt az első megfigyelt nagy kitörés, hiszen egy hasonló kifényesedés vezetett az 1892-es felfedezéséhez is, sőt, akkor rövid időn belül kétszer is nagy kitörést produkált. A kis méretű ekliptikai üstökös 115 év elteltével ismét a figyelem középpontjába került. 

A látványos eseményt számos amatőrcsillagász megörökítette, a szakcsillagászok pedig nagyobb műszerekkel, a földi és világűrbe telepített teleszkópokkal egyaránt követték a rendkivüli kitörésben lévő üstököst - többek között a Hubble és a Spitzer űrtávcsövekkel. Mint arról tavaly beszámoltunk, a HST-vel sikerült meghatározni a Holmes-üstökös magjának méretét, ami mintegy 3,4 km-nek adódott. A kis méret mellett azonnal felmerül a kérdés: hogyan produkálhatott a Holmes szuperkitöréseket 115 éven belül többször is? 

"Kicsi a bors, de erős" - tartja a közmondás - és a Holmes-üstökös hatalmas kitöréseinek magyarázata is valahol ebben rejlik. A Spitzer infravörös teleszkóppal elvégzett és a napokban közzétett megfigyelések az üstökös poranyagából érkező hősugarak észlelésén alapulnak. Az infravörös sugarak által a maghoz legközelebbi tartományokba nyerünk bepillantást, lehetővé téve a magból kiszabadult por- és gázanyag eredeti állapotának megfigyelését. 

A maghoz közeli anyag megőrizte magbéli állapotát, és lényegében nem ment át kémiai és fizikai átalakulásokon. A magtól távolabb, a kómában már olyan változások történnek, amelyek eltörlik a por eredeti tulajdonságait. A Spitzer megfigyelései alapján a kutatók úgy becsülik, hogy a 2007-es szuperkitörés alkalmával mintegy 1010 kg azaz 10 millió tonna gáz- és főleg poranyag szabadult ki a Holmes-üstökös magjából. A kitöréskor fölszabaduló energia 24 kilotonna TNT robbanásával volt egyenértékűl (összehasonlitásul: a hiroshimai atombomba 17 kilotonna TNT egyenértékű volt). 

 

A kitörés a Holmes-üstökös magjának belsejébe egy legalább száz méter mély üreget vágott, vagy ha nem is üreget, de a felszín egy részének száz méteres rétegét távolitotta el a magról. A Spitzer kutatói szerint egy ilyen váratlan és heves anyagkidobást az amorf szerkezetű vízjég kristályos szerkezetűvé való fázisátalakulása indíthat el. 

Ez azért fontos megállapítás, mert eddig csak feltételezték, hogy a korai Naprendszer amorf vízjég anyagának egy része megőrződött az üstökösök magjában és most a Holmes kitörésének fő oka éppen ez lehet. Mindenesetre az üstökösök egy részének fényességkitöréseire is magyarázat lehet a vízjég említett fázisátalakulása, ami a Holmes esetében valóban rendkívül heves szokott lenni.
 
A most vázolt modell csupán egy a lehetséges magyarázatok közül, a Holmes-üstökös nagy kitöréseinek végleges és biztos magyarázatára még várni kell.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.