Az erdélyi őserdő halála

Juhnyájak legelik, pásztorok irtják a retyezáti rezervátum egyedi növényvilágát

Európa érintetlenül megmaradt őserdeinek egyike és az egyedüli vegyes őserdő található a Retyezát rezervátum 38 ezer hektárnyi védett övezetében, 1800 hektáros, fokozottan védett területen. A táj szépsége, az egyedi növény- és állatvilág rengeteg turistát vonz Romániából és külföldről.

_{2008.10.19 18:57}_umsz

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Egyre fogy azonban a különleges élővilág a turisták és pásztorok rombolása miatt. Az állam sem tesz eleget a park védelmében, hiszen Európa-szerte Románia az egyetlen ország, amely nem biztosít állami támogatást a nemzeti parkoknak.

Kis turistacsoportok nagy hátizsákkal haladnak sorban a Retyezát-hegység meredek, köves ösvényen az Encián menedékház felé. Rendezett ösvényeken, jól jelzett turistaútvonalon járható be a viszonylag tiszta Retyezát Nemzeti Park. A barátságos gondnokairól messze földön híres menedékház előtt szinte kötelező megállni egy finom, jellegzetes tárnicsteára.

Horváth Tibor, a nemzetközi tagsággal működő turistaklub által fenntartott Encián menedékház pótgondnoka fogadja most a vendégeket. „Először 1969-ben jöttem ide, akkor még szamarakkal hordtuk fel a nagy csomagokat a Bucura-tó mellé, ott sátraztunk. Akkor még nem volt meg az út, amin most járnak fel” – emlékszik vissza Tibi bácsi egy csésze forró tea mellett. Szabadabb a bejárás, amióta elkészült az út. Többen is járnak a parkba, és főleg a pásztorok, nem vigyáznak a védettnek nyilvánított környezetre.

„Sajnos, nem mindenkinek szívügye a Retyezát, a szigorúan védett gyalogfenyőket kivágják a pásztorok, a virágokat lelegelik juhaik és kecskéik” – panaszolja Tibi bácsi.

Igen komoly a turistaforgalom is, ottjártunkkor a hazai és magyarországi kirándulók mellett kanadai, cseh, német turisták is megfordultak a hegyen. Vannak igazi törzsvendégek, akik évente több alkalommal is visszajárnak. A kolozsvári Nistor Lucica idén már ötödszörre jön ide, legutoljára júliusban, a havas szépe nyílásakor volt fenn a Retyezátban. Még a nyolcvanas években diákjaival is rendszeresen járt a Retyezátba, így tanúja lehetett a flóra és fauna megcsappanásának az elmúlt tíz év alatt.

„Valamikor a Bucura-tó környéke tele volt sárga enciánnal, keresni kellett, hova lépjünk, hogy ne tapossunk a gyönyörű virágokra. Mostanra ezek szinte teljesen eltűntek, és ki is vesznek, ha sürgősen nem tesznek valamit” – mondja Lucica. Jelentősen ritkult a zergepopuláció is, teszi hozzá. Úgy gondolja, főleg a zaj miatt, amit a pásztorok és a turisták csapnak a hegyen.

Titkosabb övezetekbe különleges engedéllyel

„Jártam én már a Himaláján, a Pamír-hegységben, az Alpokban, láttam már szép helyeket, de a Retyezát mégis a legszebb” – jelenti ki Avel Riţişan, becenevén „Pif”, a hegymászók körében nagyra becsült, 68 éves, vajdahunyadi hegyimentő. A Pietrelénél található hegyimentőház közeléből is több túraösvény indul a hegység látványos helyeire. Lélegzetelállító a kopár, égbe nyúló csúcsok, éles, sziklás gerincek látványa, a tavakkal díszített teknővölgyek és a mély, vízvágta szurdokvölgyek. A csúcsok közül 55 meghaladja a kétezer méteres magasságot.

A park legkülönlegesebb részeire akárkinek nincs is bejárása, csak az Akadémia engedélyével. Ilyen a Gemenele nevű, szigorúan védett övezet, ahol alig pár méterről meg lehet csodálni a mormotát, néha még a zergét is, nem félnek tőlünk.

A növényvilág is igen gazdag, ami annak tulajdonítható, hogy különböző klimatikus hatások érik, az endemikus – csak bizonyos területen élő – növényzet 5, 2 százaléka található itt, mint például a Draba dorneri, amely csak nagyon kis területen fordul elő. A biológusok tudnának igen sokat mesélni arról, hogy mit is jelent ez, a parkőrök pedig arról, hogy mit jelent védeni e területet.

Szívvel-lélekkel, de pénz nélkül

„A legnagyobb problémát a pénzhiány jelenti, hiszen nem tudjuk rendesen megfizetni a parkőröket. Hiába szeretik, amit csinálnak, a 700-800 lejes fizetés nagyon kevés, miközben heteket töltenek a hegyen járőrözéssel. Ha meg nincsenek ők, ki vagyunk szolgáltatva a pásztoroknak, akik még mindig sajátjuknak tekintik a területet, nem törődnek annak értékeivel. Törnek, zúznak, zajonganak” – sorolja a bajokat Zoran, a Retyezát Nemzeti Park igazgatója, aki szerint a pásztorok garázdálkodása jelenti a legnagyobb veszélyt a Retyezátra nézve.

A gyalogfenyő kivágását sikerült az utóbbi években valamennyire visszaszorítaniuk, mondta el Acimov, és elérték, hogy egyre kevesebben fürdenek a tavakban. De akadnak még, akik vadkempingezéssel próbálkoznak, és sorozatosan megtörténik, hogy az összegyűjtött szemét ott landol a gyalogfenyők alatt, esetleg kövek alá rejtve.

A parknak jelenleg összesen 17 alkalmazottja van, ebből tíz járőr. Időről időre többen más állást keresek, jobban fizetőt, hiába szeretik ezt a foglalkozást jobban.

Ügynökség a védett területekért

A Retyezát Nemzeti Park mégis a legjobb helyzetben van a romániai nemzeti parkok közül, állítja Erika Stanciu, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezet, a WWF romániai vezetője, az Europarc szövetség igazgatója.

„Katasztrofális helyzet nincsen, de a nyugat-európaiakhoz viszonyítva rendkívül hátrányos helyzetben vannak a romániai nemzeti parkok, hiszen a román állam csak akkor ad egy kevés pénzt a parkok részére, ha ez feltétel a pályázatok esetében” – vázolja a helyzetet Stanciu. Európa legtöbb országában jól kidolgozott menedzselési terv van a nemzeti parkokra vonatkozóan, tette hozzá.

Reménykeltő lehet, hogy a Természetvédelmi Övezetek Országos Ügynökségének létrejöttét hagyta jóvá szerdán a kormány. Ez az intézményesített kezelési rendszer hozhat pozitív változást a nemzeti parkok és a védett övezetek számára. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint az intézmény elsősorban azért előnyös, mert összehangolva tudja kezelni nem csupán a nemzeti parkok, de más védett övezetek ügyeit is, ugyanakkor most már el tudja látni az ellenőrzés feladatát, amely eddig teljességgel hiányzott.

„Ellenőrizni lehet ezentúl az országos erdészeti hivatalt, a Romsilvát is, és ha nem felel meg az adminisztráció az elvárásoknak, akkor szerződést lehet bontani” – fogalmazott Korodi.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!