Apró hiba

Késik a nagy hadronütköztető újraindítása

Egy apró üzemzavar néhány nappal vagy akár hetekkel is késleltetheti az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) e hétre tervezett újraindítását.

2015.03.26 09:07MTI

A CERN szerdai közlése szerint március 21-én keletkezett rövidzárlat a mágneses rendszerben. Arnauld Marsollier, a szervezet szóvivője kifejtette, hogy egy apró fémdarabot el kell távolítani az egyik mágnes közeléből, mielőtt elindítanák a protonnyalábot.

Ha eltávolítása egyszerűen kivitelezhető, akkor csak néhány napot csúszik az újraindítás. Ha nem, akkor a javítás és a gép bemelegítése öt hétig is eltarthat. A hiba a gép olyan szektorában lépett fel, amely mínusz 271 Celsius-fokra van lehűtve.

A részecskegyorsító mágnesei ilyen alacsony hőmérsékleten válnak szupravezetőkké, vagyis szinte ellenállás nélkül vezetik az elektromosságot. Az LHC rendelkezik a világ legnagyobb hűtőrendszerével.

A késés csak minimális hatással van a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis annak szentelték a kutatók, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. A kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.

Frederick Bordry, a CERN részecskegyorsítóért felelős vezetője korábban elmondta, hogy a szinte teljesen megújult LHC-ben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 Tev helyett (1 TeV - ezermilliárd elektronvolt).

A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsítóban.

Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.

A CERN és a hadronütköztető eddigi legnagyobb sikere a Higgs-bozon felfedezése volt. A szervezet 2012-ben közölte, elegendő bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kijelenthessék, megtalálták a többi részecske tömegéért felelős "isteni részecskét".

A tudósok a jövőben elsősorban a világegyetem 95 százalékát alkotó, még mindig ismeretlen sötét anyag és sötét energia feltérképezésével akarnak foglalkozni.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.