A bolygóformálódás újabb titkai

Mini-Neptunuszként kezdhette némelyik Föld-szerű exobolygó

Alig pár millió év alatt a Neptunusz-szerű exobolygók egy része élhető kőbolygóvá változhat, mint amilyen a Föld is. Ehhez persze néhány szerencsés körülménynek stimmelnie kell.

2015.02.07 13:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: NASA

Potenciálisan lakható, Föld-szerű és Szuper-Föld méretű exobolygók után kutatnak a csillagászok. Kedvelt célpontjaik az alacsony tömeggel bíró, úgynevezett M törpecsillagok naprendszerei, pontosabban azok lakható(nak gondolt) zónái. Ezeken a területeken ugyanis elegendő napsugárzás érheti a planétákat ahhoz, hogy folyékony állapotban legyen rajtuk jelen a víz, ami alapvetően fontos az általunk ismert élethez.

Több olyan paraméter is van, ami a Földön nem okoz problémát, de egy M-törpe bolygóinak lakhatóságát alapvetően befolyásolja. A két legfontosabb ezek közül az erős árapályhatás és az élénk csillagtevékenység. Előbbit a gazdacsillag gravitációs vonzása gyakorolja a körülötte keringő bolygókra; a Földön a Nap és a Hold együttes hatása akár több méterrel is képes befolyásolni a tengerek szintjét. M-törpék lakhatósági zónájában található planéták esetén azonban ez a hatás sokkal nagyobb lehet; a jelenség olyan mértékben elősegítheti a vulkanikus felszín kialakulását, hogy a megnövekedett hőtermelés egyszerűen elpárologtatja a vizet.

De hasonlóan negatív hatással járhat az erős csillagtevékenység is. Ha az M-törpe nagyenergiájú röntgen- és UV-sugárzással bombázza egy tőle nem elég távol levő bolygó felszínét, akkor az annyira felmelegítheti annak atmoszféráját, hogy az így keltett szelek leradírozhatják magát a légkört is róla. Persze nem azonnal: feltételezések szerint ehhez néhány száz millió évre azért szükség van.

Ez a két jelenség azonban hozzá is járulhat a Föld-szerű bolygók létrejöttéhez. Számítógépes modellezéssel megállapították, hogy a jégbefagyott mini-Neptunuszok egy része lakható bolygóvá válik, miután felmelegedett és ledobta atmoszférájának nagy részét. Így ugyanis "előbukkanhat" sziklás magja, mely már akár az élet számára is ideális lehet. Ugyanakkor mindez nem mehet végbe ott, ahol ezek a gázbolygók jellemzően kialakulnak: a naprendszerek külső vidékéről beljebb kell vándorolnia a mini-Neptunusznak ahhoz, hogy esélye legyen lakhatóvá válni.

Most azt kutatják a tudósok, hogy vajon jobb feltételeket kínál-e az élet számára egy ilyen planéta azokhoz a kőzetbolygókhoz képest, melyek rögtön az adott naprendszer lakhatósági zónájában jöttek létre. Vélhetően igen, mert utóbbiak többnyire eredendően száraz világnak számítanak, túl kicsik ahhoz, hogy magukhoz vonzzák a vízpárát, és túl melegek ahhoz, hogy megtartsák jeges erőforrásaikat.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.