Előtérben a mélyszén-ciklus

Gyémántokban a földi élet titka?

Nem tudjuk, honnan származhat a földi élet, de talán a csillogó ékkövek közelebb vihetnek a megoldáshoz.

2014.12.25 07:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Wikipedia

Azt bizonyára mindenki tudja, hogy a gyémánt a természetben fellelhető legkeményebb ásvány, tulajdonképpen csak egy másik gyémánttal lehet megkarcolni. Pedig ugyanaz alkotja, mint a kőolajat vagy a lignitet: szénatomok. Ám ahhoz, hogy gyémánt formálódjon, nagy nyomás szükséges, ilyen körülmények pedig csak messze a földfelszín alatt vannak jelen természetes formában a Földön.

Van egy olyan aspektusa a szén-körforgásnak, amit 2009-ig nem nagyon vizsgáltak; ekkor jött létre az úgynevezett Deep Carbon Observatory (DCO), mely kifejezetten a "mélyszénre", vagyis a földfelszín alatt több tucat kilométerre található szén eredetének, életciklusának vizsgálatára koncentrál. Ezek a tanulmányok egyben válaszokat is adhatnak a felszínhez közeli szénrétegek és a légkörbe került szén globális klímaváltozásra gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Nemrég megállapították, hogy 75-150 kilométeres mélységben a szerves szénnek számos fajtája létezik. A Föld külső köpenyében korábban nem nyílt lehetőségünk ilyen vizsgálatokra, így a DCO eredményei tudományos áttörésnek számítanak. A felszínről a külső földköpenybe bejutó és ott folyékony formában létező szén a tektonikai mozgásoknak köszönhetően kerülhet ilyen mélységekbe.

"Nem ismerjük a korai élet építőkockáinak származását, nem tudjuk, hogy vajon az űrből érkezett-e hozzánk vagy itt, a Földön fejlődött-e ki. A gyémántok azonban segíthetnek eldönteni a kérdést, mivel zárványaik rávilágíthatnak a mélyben rejlő titkokra. Az ásványok elárulhatják, hogyan mozog a szenet is tartalmazó folyadék a külső köpenyben, ami tulajdonképpen élhetővé teszi a Földet. Vagyis alapvető fontosságú megismerni ennek dinamikáját" - nyilatkozta Dimitri Sverjensky, a DCO egyik alapítója.

Az ecetsav (acetát) és a propionát, valamint a metán és a széndioxid egyensúlyban lehet nagy nyomáson, véli a kutató, aki szerint ennek a közegnek a megértése hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy rájöjjünk, miként szállítja a víz a szenet ebben a mélységben. Ez egyben azt is jelentheti, hogy az élet kémiai alapjai sokkal mélyebben rejlenek, mint gondoltuk. Ha pedig sikerül fényt deríteni arra, hogyan nézett ki az élet a korai szakaszban, akkor azt is jobban megérthetjük, mi tesz egy bolygót lakhatóvá (a szénalapú élet számára).

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.