Áttörést hozhat a CERN új részecskegyorsítója

A svájci fekete lyuk beszippanthatja a Földet

Az anyag természetébe és mélyebb szerkezetébe remélnek betekintést nyerni a tudósok a várhatóan szeptemberben üzembe álló új, nagy energiájú részecskegyorsító, a nagy hadronütköztető által.

2008.08.10 11:51ZONA
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A remények szerint a többi között olyan kérdésekre kapunk majd választ, hogy egyesíthető-e egyetlen elméletben a fizika összes törvénye, hogy miből áll a titokzatos sötét anyag, vagy hogy léteznek-e további, általunk nem észlelhető dimenziók.

A Föld és vele együtt az emberiség végét vizionálja két amerikai nukleárisbiztonsági szakember, Walter Wagner és Luis Sancho nem kevesebbet állít, mint hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) várhatóan szeptember elején üzembe álló új, nagy teljesítményű részecskegyorsítójában, az úgynevezett nagy hadronütköztetőben globális kataklizmát kiváltó események játszódhatnak le. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerintük, hogy a gyorsító belsejében kicsiny fekete lyukak jönnek létre, amelyek aztán magukba szippantják a Földet vagy akár a Naprendszert. 

De ugyanígy elképzelhetőnek tartják olyan, a tudomány által eddig nem ismert elemi részecskék létrejöttét, amelyek megváltoztatják a minket körülvevő anyag természetét. A két szakember aggodalmának nem csupán újságcikkek formájában ad hangot, még márciusban a hawaii kerületi bírósághoz (mindketten a Hawaii-szigeteken élnek) benyújtott keresetükben a projekt leállítását kérték. És időközben ugyan az amerikai igazságügyi minisztérium, az energiaügyi tárca, valamint a tudományos kutatásokat támogató kormányzati ügynökség, a National Science Foundation is a kereset visszautasítását kérte a bíróságtól, és a CERN is előállt egy a kísérletek veszélytelenségét bizonyítani hivatott tanulmánnyal, ám Wagner és Sancho kitart. 

A tudósok egy korábban megjelent számításra hivatkoznak, amely szerint ugyan nagyon kicsi, egy az ötvenmillióhoz a világvége bekövetkeztének a valószínűsége, ám mégiscsak létező lehetőség.

A CERN részecskegyorsítója


Nagy kár lenne, ha két, a dolgokat enyhén szólva túlaggódó önjelölt világmegmentő miatt elhalasztanák a nagy hadronütköztetőbe tervezett kísérleteket – véli a részecskegyorsítót alapvetően veszélytelennek tartó tudósvilág. Rendkívül jelentős, nagyobbfajta tudományos áttöréssel felérő eredményeket várnak ugyanis a kísérletektől. 

A remények szerint olyan kérdésekre kaphatunk választ, hogy milyen az anyag mélyebb szerkezete, hogy léteznek-e párhuzamos, általunk nem észlelhető dimenziók, hogy miként épül fel a világegyetem tömegének 96 százalékát adó sötét anyag, de a várakozások szerint fény derülhet arra is, hogy megmagyarázható-e egy egységes elméleti keretben a fizika összes törvénye. 

A CERN-ben végrehajtani tervezett kísérletek egyik legfontosabb célja az úgynevezett Higgs-bozon megtalálása. A fizikusok körében „isteni részecskeként” is emlegetett Higgs-bozon az utolsó elem a kirakójátékban, ha sikerül a helyére rakni, megérthetjük az anyag természetét (a vallásos lelkületű tudósok szerint Isten gondolatait). Peter Higgs elméleti fizikus a hatvanas évek közepén vetette fel: egy külön elemi részecske lehet a felelős azért, hogy az anyagnak tömege van. 

Az elmélet szerint az egyes részecskék annak megfelelően vesznek fel egy meghatározott tömeget, hogy a Higgs-bozon miként hat rájuk. Az elmúlt bő negyven évben azonban nem sikerült a titokzatos részecske nyomára bukkanni, a derűlátók szerint azért, mert nem állt a tudomány rendelkezésére a nagy hadronütköztetőhöz hasonló gyorsító. Hogy a Higgs-bozon utáni hajsza nem valamiféle részecskefizikai különcködés, mutatja, hogy ha megbizonyosodnak a létéről, az elvezethet a nagy egyesített elmélethez (grand unification theory – GUT).
 
A tudósok az elmúlt fél évszázadban mind közelebb jutottak egy olyan elmélet megalkotásához, amely megmagyarázza a fizika összes törvényszerűségét. Ez lenne a GUT, amelynek egyrészt közös nevezőre kellene hoznia a természetben megtalálható négy alapvető kölcsönhatást, így az atommagokon belüli erős, illetve az atommagokon kívüli gyenge kölcsönhatást, továbbá az elektromágnesességet és a gravitációt, másrészt elvezetne az egymással ma még ellentmondásban álló relativitáselmélet, általános fizika, illetve kvantumfizika egyesítéséhez. További részletek a Zóná-ban!

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.