Mit keres Buddha a vörös bolygón?

A Marsra tart az első indiai űrszonda

Elindult a Mars felé kedden az első indiai űrszonda, amely megérkezése után a vörös bolygó légkörét is kutatja.

2013.11.05 13:25MTI

Több százan kísérték figyelemmel, amikor a szondát egy kelet-indiai szigetről, Szriharikotából a greenwichi középidő (GMT) szerint 9 óra 8 perckor felbocsátották.

Az 1350 kilogramm súlyú űreszköz először Föld körüli pályára állt, majd egy sor technikai manőver után elindul a Mars felé.

Az indiai Mars Orbitális Misszió keretében az ázsiai ország először küld bolygóközi küldetésre űrszondát.

"Rengeteg mindent kell megértenünk a világegyetemről, a Naprendszerről, ahol élünk. Arra a akarjuk használni az első alkalmat, amikor űrszondát indítunk és állítunk Mars körüli pályára, hogy egy sor jelentős kísérletet végezzünk, és felvillanyozzuk a tudományos közösséget" - jelentette ki K. Radhakrisnan, az indiai űrkutatási szervezet elnöke kiemelve, hogy India számára a Mars-misszió elsősorban "technológiai demonstráció".

Emlékeztetett arra, hogy az első Mars-missziók nagy része elbukott, az eddigi negyven első próbálkozásból 23 végződött kudarccal, többek között 1999-ben a japán és 2011-ben a kínai kísérlet is.

Az útnak indult Mangaljaan (amelynek hindi jelentése: Mars-űrhajó) 300 nap alatt 780 millió kilométert tesz meg, hogy jövő szeptemberre elérjen a vörös bolygóhoz, ahol orbitális pályára áll. Az űrszonda fedélzetén található öt napenergiával működő műszer a marsi éghajlat működéséről gyűjt adatokat, és azt kutatja, hogy mi történhetett a vízzel, ami egykor feltehetően nagy mennyiségben létezett a Marson. A szonda metán nyomait is keresi a Mars légkörében, ami szorosan kötődik a földi élethez, de geológiai folyamatok során is keletkezhet.



Az űrszonda ugyan nem képes elegendő adatot továbbítani a Földre ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre határozott választ lehessen adni, de szakértők szerint az adatokból pontosabb képet kaphatunk a bolygók fejlődéséről, arról, hogy milyen körülmények szükségesek az élet kialakulásához, és vajon hol létezhet még élet a világegyetemben.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pár nap múlva küldi a Marshoz újabb űrszondáját. A MAVEN (Mars Athmosphere and Volatile Evolution), amely az indiai űrszondával szinte egy időben érkezik a bolygóhoz ugyancsak a Mars légkörét fogja tanulmányozni.

A két űrszonda két NASA-műholdhoz és az Európai Űrhivatal szatellitjéhez csatlakozik a Mars körüli pályán. A bolygó felszínén jelenleg a NASA Curiosity és Opportunity mozgó laboratóriuma dolgozik.

India évi egymilliárd dolláros űrprogramja segítségével olyan műholdat, valamint kommunikációs és távérzékelő technológiát fejlesztett ki, amelyet egyebek mellett a partvidék talajeróziójának vizsgálatára alkalmaznak, de használják a távoli régiókban pusztító áradások felméréséhez és az erdővel borított területek ellenőrzéséhez is. A halászok valós adatokat kapnak arról, hogy hova vessék ki a hálójukat, és előre tudják jelezni a veszélyes időjárási jelenségeket is. Októberben a figyelmeztetés nyomán telepítettek ki a hatóságok közel egymillió embert egy pusztító vihar útjából.

India négy éve teljesítette első sikeres űrmisszióját: űrszondája vízmolekulákat fedezett fel a Hold kőzetében.

A Mangaljaan a tervek szerint legalább hat hónapig vizsgálja majd a Mars felszínét és légkörét. Amikor legjobban megközelíti a bolygót, 365 kilométerre lesz a felszínétől, az orbitális pálya legtávolabbi pontján pedig a Marstól 80 ezer kilométerre halad el.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.