Új gyógyszer után kutatnak

Génmódosított majmokon tanulmányozzák a Huntington-kórt

Amerikai tudósok, akiknek sikerült Huntington-kórban szenvedő Rhesus-majmokat "előállítaniuk" génmódosítás útján, remélik, hogy e kutatás segít megérteni a betegség természetét, s esetleg új gyógyszereket kifejleszteni.

2008.05.19 16:00MTI
hirdetés

Amerikai tudósok, akiknek sikerült Huntington-kórban szenvedő Rhesus-majmokat "előállítaniuk" génmódosítás útján, remélik, hogy e kutatás segít megérteni a betegség természetét, s esetleg új gyógyszereket kifejleszteni.

A Huntington-kór szellemi és testi leépüléssel járó örökletes betegség. A kórt egyetlen génelváltozás okozza, amely az agyban bizonyos idegsejtek eltűnéséhez vezet. A betegség tünetei - kontrollálatlan mozdulatok, intellektuális hanyatlás és emocionális zavarok - középkorú egyéneknél jelentkeznek.

Léteznek ugyan a tüneteket enyhítő gyógyszerek, ám ezek nem képesek megállítani a betegség kifejlődését, és a páciensek az első tünetek megjelenésétől számítva 10-15 éven belül meghalnak.

A humán betegségeket főleg egereken szokták tanulmányozni, a majmok szervezete azonban több élettani, idegrendszeri és genetikai rokonságot mutat az emberrel, mint a rágcsálóké. Így az egereknél ugyan kiválthatók a Huntington-kór bizonyos tünetei, ám ez nem elégséges, hogy a kutatók megragadják a betegség lényegét.

Az atlantai Emroy Egyetem kutatói bejuttatták a Huntington-kórt kiváltó gént a Rhesus-majom petesejtjébe, amelyet lombikban termékenyítettek meg, majd a négy sejtből álló embriót beültettek a "majom-béranyába".

Összesen öt, a Huntington-kór génjét hordozó kismajom született: közülük kettő még aznap kimúlt, a harmadik pedig egy hónapot élt. Az utolsó kettő azonban már 10 hónapos - az egyiknél már kifejlődtek a betegség tünetei, egyebek közt a kontrollálatlan rángások.

Az ötödik majom jelenleg tünetmentes, ez azonban nem zárja ki, hogy a betegség szimptómái később kifejlődnek. Az atlantai kutatók választása azért esett a Huntington-kórra, mivel egyszerű a modellezése - mindössze egy gén váltja ki a betegséget.

Ugyanakkor e kutatás alapján a továbbiakban olyan genetikailag módosított főemlősöket is létrehozhatnak, amelyekkel modellezhetők egyéb neurodegeneratív betegségek: a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór.

A tudósok reményei szerint, akik eredményeikről a Nature című tekintélyes tudományos folyóiratban számoltak be, e kutatás révén megérthetik a betegség lényegét, s ez új gyógyszerek kifejlesztését teheti lehetővé.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.