Új gyógyszer után kutatnak
Génmódosított majmokon tanulmányozzák a Huntington-kórt
Amerikai tudósok, akiknek sikerült Huntington-kórban szenvedő Rhesus-majmokat "előállítaniuk" génmódosítás útján, remélik, hogy e kutatás segít megérteni a betegség természetét, s esetleg új gyógyszereket kifejleszteni.
2008.05.19 16:00MTIAmerikai tudósok, akiknek sikerült Huntington-kórban szenvedő Rhesus-majmokat "előállítaniuk" génmódosítás útján, remélik, hogy e kutatás segít megérteni a betegség természetét, s esetleg új gyógyszereket kifejleszteni.
A Huntington-kór szellemi és testi leépüléssel járó örökletes betegség. A kórt egyetlen génelváltozás okozza, amely az agyban bizonyos idegsejtek eltűnéséhez vezet. A betegség tünetei - kontrollálatlan mozdulatok, intellektuális hanyatlás és emocionális zavarok - középkorú egyéneknél jelentkeznek.
Léteznek ugyan a tüneteket enyhítő gyógyszerek, ám ezek nem képesek megállítani a betegség kifejlődését, és a páciensek az első tünetek megjelenésétől számítva 10-15 éven belül meghalnak.

A humán betegségeket főleg egereken szokták tanulmányozni, a majmok szervezete azonban több élettani, idegrendszeri és genetikai rokonságot mutat az emberrel, mint a rágcsálóké. Így az egereknél ugyan kiválthatók a Huntington-kór bizonyos tünetei, ám ez nem elégséges, hogy a kutatók megragadják a betegség lényegét.
Az atlantai Emroy Egyetem kutatói bejuttatták a Huntington-kórt kiváltó gént a Rhesus-majom petesejtjébe, amelyet lombikban termékenyítettek meg, majd a négy sejtből álló embriót beültettek a "majom-béranyába".
Összesen öt, a Huntington-kór génjét hordozó kismajom született: közülük kettő még aznap kimúlt, a harmadik pedig egy hónapot élt. Az utolsó kettő azonban már 10 hónapos - az egyiknél már kifejlődtek a betegség tünetei, egyebek közt a kontrollálatlan rángások.
Az ötödik majom jelenleg tünetmentes, ez azonban nem zárja ki, hogy a betegség szimptómái később kifejlődnek. Az atlantai kutatók választása azért esett a Huntington-kórra, mivel egyszerű a modellezése - mindössze egy gén váltja ki a betegséget.
Ugyanakkor e kutatás alapján a továbbiakban olyan genetikailag módosított főemlősöket is létrehozhatnak, amelyekkel modellezhetők egyéb neurodegeneratív betegségek: a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór.
A tudósok reményei szerint, akik eredményeikről a Nature című tekintélyes tudományos folyóiratban számoltak be, e kutatás révén megérthetik a betegség lényegét, s ez új gyógyszerek kifejlesztését teheti lehetővé.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 12:37 Átesett egy vak férfi egy autón, ami megsérült - a bíróság bűnösnek találta
- 12:25 Venezuelai válság - Az amerikai külügy megerősítette, hogy katonai repülőgéppel segélyt szállít
- 11:22 Akár 20 évet is kaphat Trump volt kampányfőnöke
- 10:21 Több mint 15 millió forint értékű kábítószert találtak egy gödöllői dílernél
- 10:01 Katonai tiszteletadás nélkül temették el Bezsenyi Mihály rendőr dandártábornokot
- 9:59 Feldobott palacsinta a Tejút
- 9:56 Ha lemaradt volna a rózsaszín Dunakanyarról - videó
top fórum témák:
- Ingyen internetet adna a Jobbik2019.01.29 12:28
- Tanár urak, írjatok egy töri könyvet!2019.01.02 17:23
- Ez forradalom!!! - Gyurcsánynak és Orbánnak mennie kell!!!2018.12.09 10:12
- Kedvenc zenéink2018.11.04 00:29
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2018.10.13 23:14