Sokféle, mégis egységes az élet

Gének, tulajdonságok, sorsok

Kis kihagyás után az idén folytatta Tudomány-Egyetem sorozatát a Vince kiadó, egyszerre két szerző könyvével. Venetianer Pál Molekulák, gének, sorsok kötete számos állatkísérlet eredményének értékelésével azt mutatja meg pozitív előjellel, "milyen nagy az Isten állatkertje", mennyire sokféle, mégis egységes az élet.

2008.04.28 12:48MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Hargittai István Doktor DNS-e James D. Watsonnal, az örökítőanyag kettőscsavar-szerkezetének egyik felfedezőjével folytatott beszélgetéseket tartalmaz. A két könyv kapcsán az idei könyvfesztivál utolsó napján Venetianer Pál és Duda Ernő kutatók, Palló Gábor tudománytörténész és Palugyai István tudományos újságíró beszélgetett a tudomány kommunikációjának jelenlegi helyzetéről, a kutatói egyéniség szerepéről a tudományban és arról, merre halad a genetika tudománya.

Tíz éve, amikor a sorozat első kötetei megjelentek, a magas színvonalú, tudományos esszé műfaja éledt újjá Palugyai István szerint. Palló Gábor hangsúlyozta, hogy a tudományos ismeretterjesztés ma már nem működik, mert nem üres fejekbe kell folyadék módjára információt tölteni, hanem kommunikációról van szó, ahol a befogadó oldal egyenrangú félként ismerheti meg a kutató szerzők egyéni álláspontját.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a bulvársajtó leegyszerűsítő, sokszor félreérthető tudományos jellegű hírei miatt különösen fontosak a kutatóktól, első kézből származó, érthető és érdekes művek. Venetianer Pál könyvének egyik kérdése az élőlények genetikai, avagy környezeti meghatározottsága. Szélsőséges példaként: a nácizmus fajelmélete a genetikai determinizmus kizárólagosságát, míg a kommunista ideológia az átöröklés teljes tagadását vallotta.

Nem ennyire szélsőségesen, de a szakemberek is vitatják e tényezők szerepét és arányát az ember sorsában, tulajdonságainak alakulásában. Venetianar példáit az állatok világából meríti, csaló baktériumok, transzvesztita muslicák, hűséges pockok és macsó egerek a szereplői a különféle helyeken közzétett kutatásokat bemutató történeteinek. Duda Ernő kiemelte, hogy a könyv elveti a leegyszerűsítést.

Az élőlényeket rendkívül összetett rendszerek hálózatai alkotják, nem pusztán molekulák, gének építőkockái. Gondoljunk erre, amikor azt olvassuk, hogy megtalálták a kék szem vagy éppen a homoszexualitás génjét - tette hozzá Duda. A biológia nem redukálható kémiára és fizikára - írja Venetianer új könyvében. A Venetianer-kötet által is közvetített tudományos "aprómunkához" képest másfajta tudósképet alakított ki magáról Watson. Ő a zseniális kutató, aki jó helyen van, jókor, a szerencsének köszönheti Nobel-díjas felfedezését.

Legalábbis ezt sugallja magáról. A beszélgetés résztvevői azonban, ahogyan a Doktor DNS szerzője, Hargittai István is, árnyalták ezt a képet. Saját intézetében Watson is a szigorú, fegyelmezett kutatói munkát követelte meg.

A múlt időt az a botrány indokolja, melynek következtében a kötet magyar nyelvű megjelenése előtt a Nobel-díjas tudós lemondott a Cold Spring Harbor Laboratóriumban viselt kancellárságáról. 2007 őszén egy interjúban kijelentette ugyanis, hogy a feketék kevésbé intelligensek, mint a fehérek. Bár Watsonnak korábban is voltak hasonló, provokatív megjegyzései, és ezt a kijelentését visszavonva bocsánatot kért, az eset akkora vihart kavart, mely a tudós visszavonulásához vezetett.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.