A NASA biztosan "ott" lesz

Szinte súrolja a kisbolygó a Földet

Földsúroló kisbolygó megfigyelésére készül az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, amikor a 400 méter átmérőjű égitest "alig" 325 ezer kilométerre repül el a Föld mellett november 8-án.

2011.11.02 22:30MTI

A 2005 YU55 katalógusjelű kisbolygót 2005. december 28-án fedezték fel. Az aszteroida rendszeresen vissza-visszatér a Föld közelébe, bár az idei "randevún" az elmúlt 200 év során a legközelebb "merészkedik" majd hozzá: a 324 600 kilométer a Hold és a Föld közötti távolság 85 százalékát teszi ki. Mindazonáltal a kisbolygó gravitációja nem gyakorol semmiféle hatást a Földre. Legutóbb hasonló méretű kozmikus objektum 1976-ban közelítette meg ennyire a Földet, a következő ilyen aszteroidára pedig 2028-ig kell várni - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
   
A világ legnagyobb rádiótávcsövével, a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium teleszkópjával tavaly végzett megfigyelések kimutatták, hogy a kisbolygónak majdnem tökéletes gömbalakja van. Lassan forog, keringési ideje 18 óra. A látható fény tartományában felülete koromfekete.
   
Földközelsége idején a NASA Deep Space Network rendszerének goldstone-i 70 méteres antennájával, valamint az Arecibo Obszervatórium teleszkópjával végeznek megfigyeléseket. Az aszteroida követését november 4-én kezdik Gondstone-ban. Kezdetben két órán át figyelik a kisbolygót, majd 6-a és 10-e között a megfigyelések idejét napi négy órára növelik. Az arecibói teleszkópon november 8-án kezdik a megfigyeléseket, amikor az aszteroida a legkisebb távolságra lesz a Földtől.
   
A NASA kutatói a rendkívüli közelségnek köszönhetően olyan felbontású felvételeket remélnek készíteni, amelyeken egy képpont (pixel) terepi kiterjedése két métert tesz ki. Ily módon rengeteg adatot sikerülhet megtudni a kisbolygó alakjáról, felszínéről, fizikai tulajdonságairól.
   
Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, a legnagyobb közelítés idején az égitest Magyarország területéről nem figyelhető meg.
   
"Naplemente után, amikor az égitest csak közeledik, és túlságosan halvány, nagy távcsövekkel és érzékeny CCD-kamerákkal is roppant nehéz lesz a megtalálása. Egy nappal később, november 9-én éjfél előtt már jóval kedvezőbb helyzetben lesz az égitest a Kos és Halak csillagkép határán. Azonban ekkorra fényessége már mintegy 12,5 magnitúdóra csökken, így a még mindig gyorsan haladó aszteroida vizuális észleléséhez jóval nagyobb műszerekre lesz szükség, ráadásul a közelben tartózkodó telehold sem kedvez az észleléseknek" - hangsúlyozza az MCSE honlapja.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.