Ki az úr a háznál: a pénisz vagy az agy?

Leonardo da Vinci ötszáz éves megfigyelése sokak számára ma is igaznak tűnik. A reneszánsz művész szerint "a pénisz egyszerűen nem tartja tiszteletben saját mesterének utasítását".
_{2006.02.26 19:43, Forrás: pszichologia.hu}

A reneszánsz művész szerint "a pénisz egyszerűen nem tartja tiszteletben saját mesterének utasítását, aki arra kívánja rávenni, hogy akkor merevedjen meg vagy éppenséggel zsugorodjon össze, amikor a mester akarja. Ki kell mondani, hogy a pénisz saját elmével bír."

Az anatómiai vizsgálódásairól is ismert da Vinci akasztott emberek nemi szervét vizsgálva tette azt a ma is helyt álló megfigyelését, mely szerint erekció közben a pénisz vérrel telítődik. Újabb kutatások szerint abban viszont tévedett a mester, hogy a pénisz elmével, sőt szabad akarattal bír: a pénisz a központi idegrendszer (az agy és a gerincvelő) teljes irányítása alatt áll, bár ez az irányítás nem mindig akaratlagos.

Az elmúlt évtizedekben a molekuláris biológia fejlődésnek köszönhetően egyre jobban értjük a péniszben lejátszódó folyamatokat. Amint arra a Scientific American (2000. aug.) írása rámutat, az újabb kutatások mar nem csak a pénisz működésére vonatkoznak, hanem arra, hogyan irányítja az agy és a gerincvelő a szexuális működést.

Az erekciót valójában a központi idegrendszer, azon belül is az un. autonóm idegrendszer irányítja. (Az autonóm idegrendszerről lásd keretes írásunkat.)

Amikor egy férfi nincs szexuális izgalmi állapotban, a központi idegrendszer akkor is dolgozik: a szimpatikus idegrendszer korlátozza a péniszen átáramló ver mennyiséget. Míg a szimpatikus idegrendszer gátolja az erekciót, a paraszimpatikus idegrendszer serkentőleg hat rá - vagyis ha például menekülni kell az oroszlán elől, akkor a férfiú gondolatai többnyire nem a szebbik nem körül forognak.

A szimpatikus idegrendszer működését serkentő hatások, mint pl. a stressz vagy a hideg a pénisz zsugorodását eredményezik, míg a szimpatikus idegrendszer "kikapcsolása" erekciót okoz. Jó példa az utóbbira az alvás REM fázisa, amikor a legintenzívebb az alommunka. Ilyenkor alacsony a szimpatikus idegrendszer aktivitása és gyakran figyelhető meg erekció. A REM alvás idején, egy éjszaka kb. 4-5 alkalommal a nőknél is jelentkezik vaginális és klitoriális izgalom.

Az izgatólag ható ingerek azonban nem csak az autonóm idegrendszerből érkezhetnek, hanem fentebbről, az agyból is, mint amikor egy kellemes illatot érzünk, egy vonzó partnert latunk vagy akar csak rá gondolunk. Továbbá a serkentőleg ható inger a perifériáról is származhat, a nemi szervek érintéséből.

Erekció során a pénisz és a központi idegrendszer között állandó kapcsolat, információcsere van. A péniszben rendkívül nagy sűrűséggel fordulnak elő speciális tapintási receptorok. Amikor ezeket a receptorokat inger éri, akkor ennek a híre eljut a gerincvelőbe és az agyba is. Tehát a pénisz maga nem "gondolkozik", de gondoskodik róla, hogy az idegrendszer magasabb központjai is jól tájékozottak legyenek hogyléte felől.

Függetlenül attól, hogy honnan ered az inger, bizonyos vegyi hírvivők hátasára a pénisz artériainak izmai ellazulnak, így növekszik a beáramló ver mennyisége, s a péniszben levő szivacsos kamrák, a barlangos testek megtelnek vérrel. Ennek hatására viszont a vénák keresztmetszete csökken, szinte teljesen összenyomódnak, bezárulnak, így a ver megreked a péniszben, ami ettől megmerevedik. A jól ismert Viagra a fent említett vegyi anyagok lebomlásának lassítása réven hat.

A gerincvelő szerepe

Sokáig élt az az általános nézet, hogy a gerincvelői sérülés teljes és végleges impotenciát és sterilitást okoz. A gerincvelő ugyanis az agy és a test perifériás részei között szállítja az ingerületet. Ha a gerincvelő sérül, akkor az információáramlás megszakad. Mégis, amint arra Herbert Talbot 1949-es klasszikus tanulmánya rámutat, részleges és teljes gerincvelő sérülés után gyakran továbbra is jelentkezik erekció. Ez azzal magyarázható, hogy van olyan, un. reflektív erekció, amely teljes egészében gerincvelői eredetű, tehát nem szükséges hozzá az agy irányítása. Ahogy egy forró tárgy megérintésére reflexszerűen elkapjuk a kezünket, úgy a pénisz érintése a gerincvelői reflex beindulását eredményezi.

Az erekcióval kapcsolatos ismeretek jelentős része gerincvelősérült II. világháborús veteránok megfigyeléséből származik. Talbot 200 paraplégiás férfit vizsgált meg, akik mindkét oldalt deréktól lefele lebénultak. A férfiak kétharmada a sérülés után is képes volt erekcióra, sőt néhányan közülük vaginális közösülésre és orgazmusra is. Bár a sérülés következtében bénultak maradtak, és képtelenek voltak számos alapvető testi funkciók befolyásolására, de az erekcióra való képesség gyakran megmaradt.

A gerincvelő keresztcsonti szakaszában létezik egy "erekciógeneráló központ". A pénisz fizikai ingerlése jeleket küld ebbe a központba, amely ennek következtében ingerli a közeli paraszimpatikus idegsejteket. Ezek a sejtek pedig erekcióra késztető üzenetet küldenek a pénisz ereinek. Amíg ez a reflexkor sertelen, addig létre tud jönni merevedés.

A megfigyelések és a laboratóriumi vizsgálódások meg egy meglepő felismeréshez vezettek: az agy mintha visszafogná ezt a gerincvelői erekció központot: ha megszűnik a kapcsolat az agy és a központ között, akkor lényegesen gyakrabban következik be erekció, ráadásul sokkal kevesebb tapintási inger szükséges hozza. Átvágott gerincvelőjű patkányoknál pl. tízszeresére nőtt az erekció gyakorisága és 94%-kal gyorsabban jött létre. Úgy tűnik, hogy ha megszakad a kapcsolat az agy és test között, akkor megszűnik az erekció feletti kontroll.

Az agy szerepe

Vizsgálatok szerint a gerincvelői eredetű erekció fékentartására hivatott központ a hátsó agy egy neuroncsoportja. Ha kiirtják ezeket a sejteket (a paragigantocelluar nucleust, PGN), az gyakoribb és intenzívebb erekciót okoz. A PGN-ből lefutó idegsejtek elérik a gerincvelői erekció-generáló központot, s ott egy ingerületátvivő anyagot, szerotonint szabadítanak fel, amely gátolja az erekciót. A szexuális működészavar egyik oka, hogy ez a központi fékrendszer túl erős, vagyis hogy túl magas a szerotonin szint. Ezzel szemben a túl gyenge fék veszélyes szexuális viselkedéshez vezet.

Ez a felfedezés azért nagyon fontos, mert a depresszió és egyéb mentális problémák kezelésére széles körben alkalmazott szerek, mint pl. a közismert Prozac növelik az agyi szerotonin szintet. Ezeknek a szereknek gyakori mellékhatása szexuális működészavar, így például a merevedés késleltetése vagy elmaradása férfiaknál, illetve csökkent szexuális vagy/és orgazmusképtelenség nőknél. Előfordulhat emiatt, hogy a depressziótól való szabadulás ara a szexualitás örömeitől való elfordulás. De mint oly sokszor az orvostudományban, ami az egyik ember szamara kellemetlen mellékhatás, a másik szamara terápia: az ilyen szerek szexuális működés gátló hatása nagy segítség lehet korai magömlés, szakszóval ejakuláció praecox esetén, hiszen az ejakuláció kezeltetése ilyenkor maga a kívánatos cél.

Ha úgy tekintjük, hogy a szexualitás mozgatja a világot, de legalábbis tart fenn bennünket ezen a bolygón, akkor nem teljesen érthető, hogy miért fejlődött ki ez a kifinomult fékrendszer. Szamos elmélet született a magyarázatára. Az egyik szerint a központi fékrendszer azért hasznos, mert távol tartja a férfiakat a szexuális gyönyör állandó keresésének veszélyeitől. Másrészt ez a belső korlátozás megakadályozza, hogy egy szexuális aktus alatt több ejakuláció is bekövetkezzen, ami csökkentené a hímivarsejtek számát a spermában. Továbbá, mint oly sok minden, az erekció is csak mertekkel jó: ha egy erekció négy óránál tovább tart, az mar orvosi vészhelyzetnek számit, s tartós karosodást okoz a sejtekben az oxigénben gazdag friss vér hiánya.

A szexuális viselkedés szabályozásában több agyi régió is szerepet játszik, az alapvető test funkciókat hypothalamustól a magasabb rendű feladatokért felelős agykéregig. Ezek a központok nem láncszerűen, hanem inkább egy hálózatot alkotva kapcsolódnak egymáshoz. Ezért ha egy betegség vagy sérülés következtében egy vagy több terület kiesik ebből a hálózatból, az erekcióra való képesség még érintetlen maradhat.

Az egyik legfontosabb agyi központ, amely szerepet játszik a szexuális viselkedés szabályozásában, a hypothalamus. Ez a kicsiny struktúra alapvető jelentőségű az idegrendszer és a hormonrendszer közötti kapcsolat megteremtésében. Olyan alapvető tevékenységek irányításában közreműködik, mint az eves vagy az agresszió. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy egy neuroncsoport a hypothalamusban, az un. medialis preoptikus area (MPOA) fontos szerepet tolt be a szexuális működésben. Az MPOA elektromos vagy vegyi ingerlése erekciót vált ki patkányoknál. Úgy tűnik, az MPOA egyesíti az agy különböző területeiről származó ingereket, szervezi és irányítja a szexuális viselkedést.

Az MPOA vélhetően szerepet játszik a szexuális partner felismerésében is. A hypothalamus egy másik neuroncsoportja (a paraventrikularis nucleus) szexuális aktivitás során oxytocint bocsát ki. Erről a hormonról közismert, hogy serkenti a tejtermelődést a szoptatós anyáknál, és méhösszehúzódást okoz a szülés során. Emellett számos fajnál az oxitocin vegyi "szeretet-hírvivő", elősegíti a kötődést a partnerhez. Mindezek mellett fokozza az erekciót is azáltal, hogy aktiválja a gerincvelőből a pénisz fele futó serkentő neoronokat.

A magasabb agyi központok, az agykéreg is közreműködik a szexualitás irányításában, de ezekről meg viszonylag keveset tudunk. Az egyik vizsgálatban szexuális töltetű, humoros és érzelmileg semleges filmeket néző férfiak agyának működését mutató PET (Pozitron emissziós tomográfia: olyan eljárás, amivel nyomon követhetjük, hogy az agy mely része aktív) térképet összehasonlítva kiderült, hogy szexuális izgalmi állapotban azok a területek aktiválódnak, amelyek az érzelmi elmenyekkel és az autonóm idegrendszer kontrolljával vannak kapcsolatban.

A kutatók vizsgálják a magasabb pszichés funkciók, mint pl. a tanulás és emlékezet szerepet az erekció kontrolljában. Egy vizsgálatsorozat tanúsága szerint a férfiak megtaníthatók arra, hogy erekciójuk legyen felszólításra, válaszul egy képzeletbeli, vagy akár egy nem szexuális tartalmú kulcsingerre is. Az egyik vizsgálatban pl. az volt a feladat, hogy erekciót érjenek el fizikai ingerlés nélkül, csupán a képzeletük segítségével. A sikeres próbálkozásért pénzjutalmat kaptak, s minél gyakoribb, ill. minél nagyobb fokú volt az erekció, annál többet.

A vizsgálatban résztvevő férfiak hamar megtanultak elérni, sőt fokozni erekciójukat kizárólag a fantáziájuk használatával. Ez persze nem annyira meglepő, hiszen ismert jelenség, hogy bizonyos tárgyak, mint pl. egy magas sarkú cipő vagy egy csinos csipkealsó szexuális izgalmat válthatnak ki, s ez természetesen a tanulás és emlékezés következménye.

Az újabb vizsgálatok tehát cáfolják a reneszánsz mester feltevését: mégiscsak az agy az úr a háznál, az agyi központok fékezik, kontrollálják, kanalizálják a szexuális működést.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!