Az a félelmetes földrengés - előrejelezhető, mégsem akarjuk tudni?

Egy magyar tudós szerint könnyedén előrejelezhető a földrengés a tragédia bekövetekezése előtt. Más kérdés, nem mindenkinek tetszik az ötlete.
_{2004.02.13 07:04, Forrás: Bacsa Istvánné}

A Magyar Tudományos Akadémia ugyanis nem akarja elismerni felfedezését, mivel nem szeizmológus a kutató. Újabb eset, amikor a bürokrácia egy jó kezdeményezés útjába áll?

Az ember természetes, ösztönös megnyilvánulása, hogy félelemmel viseltetik minden általa befolyásolhatatlan, ismeretlen jelenséggel szemben. A földrengés a legfélelmetesebb természeti jelenség, mert nem ismerjük a mélyben lejátszódó folyamatokat, ezek pontos okait, csupán a következményét érzékeljük.

Döbbenetes, hátborzongató képeket közvetít nekünk a média egy-egy katasztrófa helyszínéről, s ilyenkor döbben meg a gondolkodó ember, milyen kiszolgáltatottak és milyen parányiak vagyunk a természetben. Felvetődik a kérdés, kivédhető-e, befolyásolható-e a földrengés? A válasz egyértelműen: NEM! Mégis van lehetőség arra, hogy a nélkül éljük át a rengés borzalmát, hogy ránk omoljon az épület, elveszítsük hozzátartozóinkat. Hogyan? Úgy, hogy egy magyar tudós felfedezte a földrengés előrejelzést.

A GÁL -földrengés előrejelzés Gál Lukács nevéhez fűződik, itthon jogvédelem alatt áll. HÉT /!/ órával előrejelzi a rengés bekövetkezését! A ma tudós társadalma mégis kétkedéssel fogadja, s akadályozza, jobb esetben nem segíti a felhasználására tett kisérleteket. Értetlenség, közöny, presztizsféltés, az oka, vagy csak annyi, hogy a felfedező nem a Magyar Tudományos Akadémia tagja, s nem szeizmológus /földrengéskutató/.

Lássuk hát kissé részletesebben, számunkra, laikusok számára is érthető módon a földrengéssel kapcsolatos történéseket. A következőkben olvashatják röviden:

1. Gigantikus energia

A föld belseje ma is izzó, forró tűztenger (magma). Ezen a tűztengeren (asztenoszféra), mint tutajok úsznak a kőzetlemezek (litoszféra). Ezek a szárazföldek (Alul sűrű bazaltos réteg, fölötte vastag gránitos réteg, többnyire üledéktakaróval fedve),-akár 300km vastagok is lehetnek, - valamikor a földtörténelem kezdeti szakaszában egyetlen kontinenst alkottak, majd az évmilliók során -széttörve-, többször eltávolodtak, majd újra egyesültek. (Wegener német meteorológus elmélete) Gál Lukács elmélete szerint, ha nem történt volna meg hajdanán a réteglemezek széttörése, a nagy hőenergia és nyomás egyszerűen felrobbantotta volna a földet.

Ezek a réteglemezek az óta is mozgásban vannak, s ez a (tektonikus) mozgás okozza, hogy közelednek, vagy távolodnak egymástól a kontinensek. (Eurázsia keletre, míg Amerika nyugatra tolódik, évente 1-2 cm-t) Sullivan szerint földrengések és vulkánok a réteglemezek találkozásánál keletkeznek. Gigantikus energia munkál a föld mélyében, s egyre gyűlik a feszültség, aminek előbb-utóbb ki kell szabadulnia.

Mivel a föld izzó anyaga olyan nagy sűrűségű, hogy egy kávéskanállal merve belőle tonnákat nyomna, ez a nagy nyomás és hatalmas sűrűség megakadályozza, hogy a felgyülemlett feszültség lefelé hatoljon. Így csupán felfelé préselődhet. A réteglemezek találkozásánál gyenge a földkéreg, törésvonalak alakulnak ki, s itt pattannak ki a rengések.

A világ legszeizmikusabb területe Új-Zélandtól halad Új Guinea, Fülöp szigetek, Japán, Kamcsatka vonalán, tovább Alaszka, Tűzföldön át az amerikai kontinens nyugati partvidékén végigvonulva. (dr.Facsinay László nyomán) Itt keletkeznek a leggyakoribb és legerősebb földrengések. A felhalmozódó óriási energia a föld felszínén maradandó változásokat hoz létre, pl. vasúti síneket csavar, folyók, patakok folyásirányát változtatja meg (Séd-patak), tavat felez meg, s eltolja egymástól 180km-rel (Nagy-Rabszolga-tó, Kanada), stb. Félelmetes, gigászi, megállíthatatlan folyamat, aminek mi emberek és az általunk létrehozott objektumok is csak a játékszerei vagyunk.

Megerősítem, amit az előszóban írtam: befolyásolni, eltéríteni a földrengést ember sem ma, sem a jövőben soha nem lesz képes, de előre tudomást szerezni arról, hogy mikor, hol és milyen erősségű rengés várható, azt a Gál- földrengés előrejelzéssel megtehetnénk. Ehhez már csupán, az arra hivatott társaságok hozzáállásán kellene változtatni.

2. Sötétben tapogatóznak a világ szeizmológusai

A földrengést megelőző feszültség felhalmozódás okai nem tisztázottak ma még. Az bizonyítottnak látszik viszont, hogy periódikusság mutatkozik. A feszültségfelhalmozódást rengés követi, ezt újabb nyugalmi időszak, amikor újra kezdődik a felhalmozódás. Azt viszont, hogy milyen időközönként következik be a rengés, nem tudja senki sem. A világ kormányai dollármilliókkal támogatják a kutatásokat.

Ezek a kutatások az előrejelzés terén eredményt azonban felmutatni nem tudnak. A mai fejlett technikával, műszerekkel sem jutnak előbbre. Esetleg másodpercekkel előtte tudják érzékelni a regést. Viszont ez mire elég? Az ajtóig sem jutnak el, hogy kimeneküljenek, nem hogy riasztani tudnák a lakosságot! (A Gál-földrengés előrejelzéssel minimum HÉT órával előtte lehetne riasztani!) Hol is tart most a földrengés előrejelzés tudományos kutatása? Három irányból próbálják megközelíteni a "problémát". (dr. Facsinay László Előre jelezhetők-e a földrengések? c. fejezet nyomán, A tudományos kaleidoszkóp c könyvben) Segítik a kutatásukat a mesterséges holdak, szondák, lézersugarak, a létező legmodernebb színképelemző és egyéb műszerek felhasználása is.

1. A földrengések kipattanásában (mint említettem már) periódikusság mutatkozik. Igen ám, de nem határozott időnként jelentkeznek a rengések!

2. A földrengések előtt a föld mágneses terében zavarok lépnek fel. Ezt próbálják vizsgálni. Viszont nem bizonyított, mennyire szoros ez a kapcsolat a rengések és elektromágnesesség megváltozása között! (Talán ez jutott a legközelebb, de ez is nagyon messze van még a megoldástól!)

3. Geodéziai és geofizikai megfigyelő pontok között vízszintes és függőleges elmozdulásokat mérnek, s ebből próbálnak meg következtetéseket levonni a rengés bekövetkezésére.

A felsorolt kutatási irányok,- ha nem is használom a tévút kifejezést, mindenesetre -nem hoznak eredményt. Az egyedüli helyes irány a Gál Lukács által felfedezett. Ezen kellene elgondolkodniuk, elsősorban a magyar kutatóknak. Presztizsféltés helyett, leülni vele és tisztázni, ki mit vállal, hogyan tevékenykedik a végső eredményért, amit az egész világon használhatnának. Óriási erkölcsi és nem csekély anyagi hasznot hozva ezzel kis országunknak.

Gál Lukács felfedezése egyedüli alternatívája a földrengés előrejelzésnek, működő módszer, s kutatási lehetőségek óriási tárházát biztosítaná a szeizmológusok és geológusok számára a továbbiakban. Akkor miért ez a hitetlenség, elfordulás, érdektelenség? Talán az a probléma, hogy az igen tisztelt tudományos társaságokba nem "férkőzhet" egy kutató, aki nem szeizmológus?!

3. Gál- földrengés előrejelzőről

Az a módszer olyan megfigyeléseken alapszik, amire eddig még senki sem gondolt a tudományos világban. Vannak jelei a földrengésnek, mint minden más természeti jelenségnek, katasztrófának. A föld mélyén felgyülemlett feszültségek órákkal a rengés előtt különböző szeizmikus jelekként vannak jelen, különféle megjelenési formákban.

A szeizmikus jeleknek az összességét ismerte fel, találta meg a felfedező, Gál Lukács. Másfél évtizedes munka során bizonyosodott meg módszere helyességéről, ami műszerek hiányában is működik, minimum 7 órával a rengés előtt, de csak megfelelő körülmények között, s csak, ha a törésvonal közelében van a tudós. Ettől, sokkal több idővel lehetne előrejelezni a katasztrófát, megfelelő műszerekkel, azt a törésvonalakra telepítve, s a további munkát elvégezve. Ez a módszer Magyarországon szerzői jogvédelem alatt áll. Ahhoz, hogy minden ország számára használható adatokat szolgáltathasson, el kellene végezni egy bizonyítási mérést, az adatok pontosítása és elismertetése érdekében. Ehhez kérte a Magyar Tudományos Akadémia szeizmológiai főosztályának a segítségét, mert a szükséges műszerek költségesek.

Saját csapatával megoldhatja a feladatot, de nem zárkózik el a Magyar Tudományos Akadémia szakembereinek közreműködésétől sem, megfelelő garanciavállalás mellett. Továbbá, hajlandó a felfedező a nyilvánosság előtt szeizmológus szakemberekkel megvitatni felfedezésének valódiságát.

Azt hiszem, minden ember, akit megdöbbentett már a földrengés súlytotta területeket pusztító katasztrófa, egyetért velem abban, hogy kapnia kell Gál Lukácsnak esélyt arra, hogy a tudományos világnak bebizonyíthassa felfedezésének működőképességét. Azoknak a tudósoknak pedig, akik segítségére lehetnek ebben, erkölcsi kötelességük megtenni, minden tőlük telhetőt, hogy ne haljon meg, ezen túl senki sem a földrengések következtében.

4. Tanulság

Nem akarunk senkit becsapni, vagy félrevezetni. Mi csak bizonyítani akarjuk és tudjuk, a titkot, a rejtély megoldását. A bizonyítékok súlya alatt talán rábírhatjuk az illetékeseket, hogy cselekedjenek. Az állítások igazát, vagy valótlanságát, csak tényfeltárás döntheti el. Mi utat mutatunk a tényekkel és a bizonyítékokkal ehhez.

A felfedező kész a szakemberek számára -megfelelő garanciavállalás mellett- feltárni a felfedezése teljes anyagát. A felfedezésről megjelent írás a http://www.osservatorioletterario.net honlapon olvasható. Én bízom abban, hogy Petőfi 1846-ban írt A MAGYAR NEMZET című versének sorai talán, ma a XXI: sz.-ban már nem aktuálisak.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Földrengés-statisztika: 2003-ban közel 44 ezer halálos áldozat! 41 ezer halálos áldozat a bámi földrengésben