Mesterségesen idéztek elő testen kívüli élményt - videó a kísérletről

A közelmúltban két tudományos vizsgálat is kimutatta, hogy a testen kívüli élmények mesterségesen is előidézhetők. Testen kívüli élménynek nevezzük azt, amikor valaki úgy érzi, mintha saját testéből kilépve kívülről látná magát és mindazt, ami vele történik.
_{2007.09.07 11:13, Forrás: National Geographic}

Ilyen élményről számolnak be gyakran azok, akik a klinikai halál állapotába kerültek, és onnan "visszatértek", azaz újraélesztésük sikeres volt. Testen kívüli élmény előfordul még drogok és alkohol hatása alatt, valamint egyeseknél migrénes és epilepsziás rohamok esetén.

A Science című folyóirat legutóbbi számában két kutató is beszámol arról, hogy virtuális valóság alkalmazásával testen kívüli élményt sikerült kiváltania.

Henrik Ehrsson, a University College London neurológusa alanyait egy székbe ültette, hátuk mögé pedig videokamerát helyezett. Az alanyok fejére egy sisakot tett, amelynek belsejében a kamera által éppen látott kép jelent meg, vagyis az alany hátulról.

Ehrsson ezután egy műanyag rúddal közelített a kamera alatti terület felé, és ezzel egy időben egy másik rúddal megérintette az alany mellkasát. Az alanyok tehát a kijelzőn keresztül látták közelíteni a hátuk mögött lévő rudat, ezzel egyszerre pedig érezték az általuk nem látott rúd érintését.

A legtöbb alany arról számolt be, hogy úgy érezte, mintha valójában ott ülnének, ahol a kamera elhelyezkedik, nem pedig ott, ahol ténylegesen elhelyezkedtek. Elmondták, hogy az a furcsa érzésük volt, mintha a "másik énjük" lett volna az, amit a rúd megérintett.

Pár lépéssel előrébb

A Lausanne Szövetségi Politechnikum kutatói Olaf Blanke vezetésével hasonló vizsgálatot végeztek. Az alanyokat egy szobába állították, fejükre szintén a virtuális valóság érzékeltetésére alkalmazott sisakot helyeztek. Ennek kivetítőjén két méterrel előttük egy alakot láttak; ez az esetek egy részében saját hátulról rögzített képük volt, máskor egy ember nagyságú bábu képe hátulról, megint máskor egy fekete tábla képe.

A vetített képen lévő alanyt, bábut vagy táblát egy ecsettel hátulról többször végigsimították; az alanyok egy részének hátát ezzel egy időben szintén simogatták, másokét pedig nem. Ezután az alanyokat csukott szemmel néhány lépéssel hátrébb vezették, és megkérték őket, hogy térjenek vissza oda, ahonnan elindultak.

Azok, akik a saját vagy a bábu hátának simítását látták, és ezzel egy időben érezték is a simogatást, átlag 25 centiméterrel előrébb sétáltak, mint azok, akik a tábla simítását látták, illetve akiknek a látvány mellett nem érintették meg a hátát.

Ez arra utal, hogy az ember érintésének látványa a taktilis (érintéssel kapcsolatos) saját élménnyel párosulva ahhoz vezetett, hogy az alany valamilyen szinten azonosult a képen látott alakkal, és úgy érezte, a látott képpel azonos, nem pedig a tényleges testével, amely két méterrel hátrébb helyezkedett el.

A kutatók eredményeiket a testen kívüli élmények jobb megértésén túl új generációs, minden eddiginél élethűbb számítógépes játékok kifejlesztésében kívánják felhasználni.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

A rendszeres hazugság átalakítja az agyat?