Miért szív vért a szúnyog?

"Milyen vegyi anyaggal irtják a kifejlett szúnyogokat? Hogyan szaporodnak a szúnyogok? Hullámokban jön a szúnyoginvázió, vagy nagyságrendileg mindig azonos számú szúnyoggal kell számolni? Mit kell tudni a köznyelvben "árvaszúnyogként" emlegetett, hosszú lábú "esetlen" rovarról?"
_{2007.06.26 13:56, Forrás: National Geographic}

A szúnyogok az ízeltlábúak kétszárnyúak (Diptera) rendjének fonalascsápúak (Nematocera) alrendjébe tartoznak. Az ide sorolt rovarok jó része - lószúnyogok, árvaszúnyogok - semmilyen kellemetlenséget nem okoz az embereknek. Az igazi vagy csípőszúnyogok (Culicidae) családjának egyes tagjai viszont szinte valamennyiünk életét megkeserítik.

A Magyarországon kimutatott mintegy 44 szúnyogfaj közül csak néhány faj szívja az emberek vérét, de nagy egyedszámuk miatt ezt is sokkal többnek érezzük a kelleténél. Nálunk gyakori csípőszúnyogok a gyötrő szúnyog (Aedes vexans), a mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii) és a dalos szúnyog (Culex pipiens). Bár Magyarországon is élnek maláriaszúnyogok (Anopheles fajok), de szerencsére ritkák, és nem terjesztik a rettegett kórt, a maláriát.

Miért szív vért a szúnyog?

A szúnyogok hímjei teljesen ártalmatlan, növényi nedvekkel táplálkozó rovarok. A szúnyogok nőstényei is életük jelentős részében növényi nedveket szívogatnak, de sok fajnak a sikeres peterakáshoz legalább életében egyszer vért kell szívnia. Vérszívás nélkül a lerakott peték életképtelenek.

A vérrel jóllakott nőstény szúnyog rendszerint pocsolyák vagy viszonylag háborítatlan állóvizek felszínére rakja egyesével vagy csomókba akár több száz petéjét. A petékből néhány nap alatt kikelnek a lárvák, majd többszöri vedlés és a bebábozódás után - a víz hőmérsékletétől és fajtól függően - akár egy hét alatt is kifejlődhetnek a vérszívásra kész szúnyogok.

Hogyan találják meg áldozatukat a szúnyogok? A szúnyogok látása nem túl jó, a szaglásuk és a hőérzékelésük viszont rendkívül kifinomult. A testből kisugárzódó hő és néhány jellemző illatkomponens, meglepő módon még a kilélegzett szén-dioxid is az áldozatához vezeti a szúnyogot.

Hogyan védekezhetünk a szúnyogok ellen?

A szúnyogok ellen egyéni és szervezett védekező módszereket is bevetnek. Az egyéni védekező eszközök általában a fizikai elszigetelés (szúnyoghálók, szorosan záró, átszúrhatatlan öltözet) és szúnyogriasztó szerek (a legjobban a dietil-toluamid tartalmú készítmények váltak be) alkalmazásából áll. Ez utóbbiakat lehet testre permetezni, illetve párologtatóval vagy füstölővel a levegőbe juttatni.

Szervezett védekezés esetén az imágók (kifejlett rovarok irtására) ma még leginkább két szert permeteznek a fertőzött területekre, a dklórfoszt és a malationt. A rákkeltő hatással gyanúsított diklórfoszt a készletek (feltehetőleg idei) elhasználása után kivonják a forgalomból.

A lárvákat úgy lehet a természetre viszonylag kíméletes módon elpusztítani, ha Bacillus thuringiensis baktériumot tartalmazó készítményeket juttatnak ki a szaporodóhelyekre. De ez az eljárás sem tökéletesen szelektív, így hasznos rovarok is áldozatul eshetnek az irtásnak.

Próbálkoznak még a csípőszúnyogok szelektív fénycsapdázásával is, de ezek a módszerek még kísérleti stádiumban vannak.

Van hasznuk is a szúnyogoknak?

"Nagy csapást jelentene az élővilágra, ha sikerülne kiirtani a szúnyogokat? A sok bosszúság mellett, van valami hasznuk is?"

Hogy kinek hiányoznának a szúnyogok, ha hirtelen eltűnnének a Föld színéről? Bizonyos hal-, béka-, denevér- és madárfajnak mindenképpen, amelyeknek étrendjén gyakran szerepelnek.

Ha pedig elvonatkoztatunk az emberközpontú megközelítéstől, a szúnyogok egyik hasznának a különféle populációk túlnépesedésének megakadályozását nevezhetnénk. Kissé morbid ezt a szúnyogok melletti érvként felhozni, de kétségtelen, hogy az a néhány szúnyogfaj, amely bizonyos állatfajokra veszélyt jelentő fertőzést terjeszti, hozzájárul a populációk túlnépesedési problémáinak megoldásához.

Ökológiai szempontból a szúnyogoknak, és minden más, az ember számára kellemetlen vagy veszélyt jelentő rovarnak fontos szerepe van az érintetlen területek védelmében is. Az álomkórt terjesztő cecelegyet például szokás Afrika legfontosabb természetvédőjének is nevezni, hisz híre távol tartja a még érintetlen vadonoktól az újabb és újabb területeket művelés alá vonó embert.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Kritikussá vált a helyzet a Balatonnál a szúnyoginvázió miatt Vérszívók és emberek, reszkessetek! - rákkeltő anyaggal a szúnyogok ellen Szúnyoginvázió jön - csípés van, pénz, no az nincs! Gyerekekre támadnak a szúnyogok - sok fiatal áldozatot követel a malária