Bolygókat kell benépesítenünk a túlélésért a világ legismertebb fizikusa szerint

Az éjszakában ragyogó csillagok valamelyike talán az emberiség fennmaradásának záloga lehet. Az életre leselkedő veszélyek egyre nőnek.
_{2006.06.14 16:46, Forrás: gondola.hu}

Ha azt akarjuk, hogy fennmaradjon Beethoven, Dosztojevszkij, és mindazon tudományos eredmények, amit ezer évek alatt létrehoztunk, akkor új bolygókat kell meghódítanunk - Stephen Hawking szerint legalábbis.

Stephen Hawking, a világ egyik legismertebb fizikusa Hong Kongban tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, az emberiségnek muszáj lesz kolonizálnia bolygókat valamerre a világegyetemben, mert egy bekövetkező katasztrófa elpusztíthatja a Földet. Ha pedig a Földnek vége, a civilizációnk során minden létrehozott tudás és művészi érték elveszik.

A fizikus hangsúlyozta, az emberi faj túlélése azon múlik, hogy találunk-e olyan bolygókat, melyek otthonunkként szolgálhatnak. Úgy véli, a globális felmelegedés, a nukleáris veszély, vagy egy új vírus letörölheti az emberiséget a Földről.

A Holdon és a Marson kell kezdeni

A 64 éves tudós szerint húsz éven belül a Holdon állandó bázist tudnánk létrehozni, negyven éven belül pedig a Marson lehetne kolóniánk. De hozzátette: "Nem fogunk sehol olyan remek helyet találni mint a Föld, csak ha a Naprendszeren kívül keresgélünk. Az emberi fajnak létkérdés, hogy szétszéledjen az univerzumban."

Az élet a Földön örök veszélyben van - figyelmeztetett - és bármikor letörlődhet olyan katasztrófák miatt, amire most még nem is gondolunk. Ha az emberiség nem írtja ki magát az elkövetkező száz év folyamán, akkor kénytelen lesz telepeket létrehozni más égitesteken, hogy függetleníteni tudja magát a Földtől - tette hozzá.

Mozgásképtelen test, száguldó szellem

Stephen Hawking volt a szerzője Az idő rövid története című könyvnek, mely tíz millió példányban kelt el világszerte. Az 1988-ban kiadott mű a fekete lyukakról és a Nagy Bumm elméletéről szól, és máig a legnépszerűbb tudományos munka a világon.

Bár motoros neuron betegsége következtében tolószékbe kényszerült, aktív fizikus, író, és közéleti személyiség. Betegségének első tünetei akkor jelentkeztek, amikor beiratkozott Cambridge-be. 21 éves korában diagnosztizálták. Akkor orvosai azt jósolták, hogy nem fog 2-3 évnél tovább élni, de ma is él, bár mozgáskorlátozottsága a betegség előrehaladásával egyre fokozódott. Ma beszédszintetizátorral kommunikál, tolókocsiján található számítógépét egy manuális eszközzel fej- és szemmozdulatokkal irányítja.

Nem Hawking az első

A több lábon álló civilizáció gondolatát, már sok sci-fi író felvetette. Az emberiség fennmaradása sok gondolkodó szerint késhegyen táncol. Ahogy a Föld története során többször voltak fajkihalások, meteor becsapódás, vagy épp az éghajlat megváltozása miatt, úgy ezek a veszélyek ma is fennállnak. Ezenkívül éppen eleget teszünk saját magunk ellen is, a környezetszennyezéssel, a génmanipulációval, a fegyverkezéssel.

Ha az univerzumban az Élet, vagy akár az Értelmes Élet valóban különleges, és ritka tényező, akkor az amit az emberi faj létrehozott különleges védelmet kíván. Beethoven zenéje, Dosztojevszkij gondolatai, Newton megfigyelései, Neumann János kutatásai, a Piramisok, vagy a Nagy Fal olyan értékes alkotások, melyek elvesznének, ha fajunk eltűnne.

Több égitest, több esély

Ezt Hawking szerint csak akkor lehet valóban biztonságban tudni, ha nem egyetlen bolygón őrizzük, hanem szétszóródunk a világegyetemben. Ha több otthont teremtünk magunknak, fajunk nagyobb eséllyel maradhat fent. Még ha egyik-másik bolygón el is tűnik az élet, a többi diszpóra továbbviheti a felhalmozott tapasztalatot.

Egy Stephen Hawking tekintélyű ember kijelentése talán ténylegesen előmozdíthatja az űrkutatásban tevékenykedő szakemberek munkáját, illetve felhívhatja a döntéshozók, politikusok figyelmét erre a nemes, ám annál drágábban megvalósítható célra.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Irány a Mars! - A vörös bolygó felszínét is lesi a Google Föld-szerű bolygóra bukkant egy tudóscsoport a Nyilas csillagképben Magyarok a Mars-kutatásokban - talán most tényleg a vörös bolygóra léphetnek Az eddigi legkisebb Föld-szerű exobolygóra bukkantak Családi tudáspróba - Bolygónk és a világegyetem