Mit jelent az Árpád-sávos zászlón a piros és fehér szín?

Az Árpád-sávos zászlót a műkedvelők egy része ázsiai eredetűnek tartja, de a szaktudósok aragóniai - közvetve pedig akár svájci! - hatást tartanak valószínűbbnek.
_{2005.11.17 07:17, Forrás: National Geographic, Szegő Iván Miklós}

Érdekesség, hogy mindkét tábor cáfolja, a közhiedelmet, vagyis a fehér sávok nem a Kárpát-medence négy folyójára, a Dunára, Tiszára, Drávára, Szávára utalnak.

A zászlók használata elsősorban a hadviselés miatt fontos. A "zászlótartónak" fontos funkciója volt akkor, amikor még nem volt - mai szóval élve - kommunikáció a hadsereget alkotó csapatrészek között. Ha "elesett a zászló", akkor a csata is veszve volt, legalábbis annak tűnt a résztvevőknek.

Az Árpád-sávos lobogó azonban nem feltétlenül hadi sikerekhez kötődik, amint arról később még szólunk. (Kezdetben címerben tűnik fel az Árpád-sáv az 1200-as évek elején, zászlóról csak az 1270-es években tudunk, ez az Árpád-ház utolsó három évtizedét jelenti, márpedig több évszázados uralmukhoz képest ez nagyon rövid időnek számít.)

A zászló színeinek jelentése

Árpádnak, illetve a magyar királyság Kr. u. 1000-ben történt megalapításáig a többi magyar vezérnek alighanem vörös lobogója volt, amelyet sokak szerint turul (vagy valamilyen karvalyszerű) madár díszített. Erre utalnak a jóval később keletkezett bécsi Képes Krónika ábrázolásai. Akár igaz a turulos ábrázolás, akár nem, I. (Szent) István korában a turult már minden bizonnyal felváltotta a kettős kereszt a továbbra is vörös alapú zászlón. Ez jelentette az ezüst (fehér) szín első biztos megjelenését a királyi zászlón. (A turul színe változó: egyesek szerint fekete volt, mások szerint az ezüst sem kizárt, de még a turul léte is bizonytalan Árpád vezér zászlain, akiről egyébként sem tudunk olyan nagyon sokat.)

Érdekesség, hogy a sávok megjelenése, illetve - a címertanban - a vágott pajzsmező feltűnése az Árpád-kor végére tehető. Sem Árpád, sem Géza fejedelem, sem István király nem használt - legalábbis mai ismereteink szerint - ilyen lobogót. Csak az 1200-as években tűnik fel az Árpád-sáv és nem igazán "ősmagyar", "hun", esetleg "ázsiai" mintára. (Bár az ezzel ellentétes, laikus, műkedvelő nézeteket is kifejtjük később, hiszen a szaktudományos magyarázatok sem szolgálnak teljes bizonyossággal ebben a kérdéskörben.)

Egészen az 1200-as évekig tehát az "Árpádok" vörös, vagy vörös alapú lobogót használtak, amelynek a jelentése nem teljesen egyértelmű, de alighanem az erőre, esetleg az előkelőségre, a gazdagságra utalhatott. Más vélemények szerint az élet és a halál fölötti rendelkezés jogát is kifejezhette, a vér színeként. A mai magyar zászlóban egyébként a vörös (piros) szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi.

Hogyan lett sávos a vörös zászló, és miért került a fehér a lobogóra?

Az Árpád-sávok Bertényi Iván szerint spanyol, pontosabban ibériai mintákat követnek. Imre királyunk (1196-1204) ugyanis onnan, Aragóniából hozatott magának feleséget. Az aragóniai uralkodók címerében vörös mezőben arany cölöpök láthatók. A nyugat-európai szakirodalom szerint ezek Arles régi zászlójáról - más vélemények szerint viszont Svájcból - erednek. Bertényi ezután így fogalmaz: "Úgy tetszik, a magyar király sem akart szégyenben maradni messze földről érkező felesége és annak lovagi kísérete lőtt, s a függőleges osztású vörös-arany pajzsmező magyar párjaként a vörös-ezüst sávok vízszintes sorát feltüntető pajzsmezőt választott."

Ebből láthatjuk, hogy előbb címeren jelent meg Imre király korában az Árpád-sáv, majd az 1270-es években V. István korából van bizonyíték arra, hogy zászlón is szerepelt ez a szimbólum. Így tehát majdnem bizonyos, hogy nem a Duna-Tisza-Dráva-Száva négyesre utal az "ezüstfolyóknak" hitt négy fehér sáv a zászlón.

Laikusok véleménye

Műkedvelő "szimbólumkutatók" természetesen a világ számos más tájáról eredeztetik a magyar Árpád-sávos lobogót. Természetesen nekik egy svájci vagy aragóniai eredet nem tűnik elég egzotikusnak, így sokan sumér, iráni vagy más ázsiai hatásokat próbálnak igazolni. A helyzet az, hogy teljességgel még az ő nézeteiket sem lehet kizárni - bár mondjuk a sumér zászlókutatókra alighanem nehéz feladat hárul mostanában. (Nem lenne könnyű hirtelen eredeti sumér lobogókat előszedni a ládafiából.) Ettől függetlenül perzsa (pontosabban) iráni hatás érhette a honfoglalás kor előtti magyar törzseket, ázsiai kapcsolatai pedig - akármilyen eredetű is a magyarság - még a honfoglalóknak is lehetett.

A műkedvelők is cáfolják azonban a Duna-Tisza-Dráva-Száva-tézist. Szerintük ugyanis, ha négy folyóra utalnak az ezüstsávok, akkor is csak valamilyen ázsiai vagy legalábbis Magyarországtól keletebbre fekvő tájra utalhat ez a jelkép. A laikusok is elfogadják többnyire ugyanakkor, hogy az Árpádoknak eredetileg többnyire vörös volt a lobogójuk. Ők azonban azt is hangoztatják, hogy egyes törzsfőknek lehettek más zászlaik, s van olyan nézet is, hogy elsősorban a lázadóknak, a központosított hatalom elleni felkelőknek volt a jelképe az Árpád-sáv. Persze, hogy ha a lázadók szimbóluma volt a kétszer négy sáv, akkor miért lett éppen királyi címer- és zászlóelem belőlük? - nos, ezt nehéz lenne megintcsak megmagyarázni...

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások: