60 éve született Béres Ilona

Hatvan éve, 1942. június 4-én született Kispesten Béres Ilona Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, kiváló művész.
2002.06.03 15:19

hirdetés

Világéletében színésznek készült. Érettségi után azonnal felvették a Színház-és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1964-ben végzett.
Akkor még kötelező volt a főiskola utáni vidéki színházi gyakorlat: Béres Ilona egy évadot töltött Debrecenben, majd a rákövetkező évben már a Madách Színházban játszott.
Úgy érezte, hogy ott nem akarnak tőle sokat, ezért a Nemzetibe, majd 1969-ben a Vígszínházhoz szerződött, ahol tizenöt évadot játszott.
Jobbnál jobb szerepeket kapott, és 1984-ben szép emlékekkel távozott a Nemzetibe, amelynek örökös tagja is lett.

Pályafutása során olyan szerepeket formált meg a színpadon, mint Vilma (Füst Milán: Boldogtalanok), Jozefa (Ashard: A bolond lány), Adeiana, Emília (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Rozalinda (Shakespeare: Ahogy tetszik), Hilda (Ibsen: Solnes építőmester), Vanda (Szakonyi: Adáshiba), Ratched nővér (Kesey: Kakukkfészek), Natasa (Csehov: Három nővér), Heléna (Euripidész-Sartre: Trójai nők), Báthory Erzsébet (Nagy András: Báthory Erzsébet), Szókimondó asszonyság (Sardou-Moreau: Szókimondó asszonyság), Stillmungus Mária Margit (Szabó Magda: Régimódi történet), Alexandra del Lago (Tennesse Williams: Az ifjúság édes madara), Éj (Vörösmarty: Csongor és Tünde).

Harmadéves volt a főiskolán, amikor az Esős vasárnap című film egyik főszereplőjeként meghódította a moziközönséget.
A magyar filmgyártás fényes csillaga lett, a rendezők szinte nem is forgattak nélküle.
Játszott a Nappali sötétség, Az aranyember, az Álmodozások kora, a Hattyúdal, a Kőszívű ember fiai, az Igen és az Egy szerelem három éjszakája című filmekben.
A hangos sikerek után ez utóbbi filmmusical jelentette filmes karrierje végét. A forgatáson órákat kellett töltenie egy csónakban a jeges Duna vizében. Hónapokig betegeskedett, s kártérítésért beperelte a filmgyárat.
Filmes karrierjének vége lett, a filmgyárból kitiltották, a televízió azonban sokat foglalkozatta (Jövedelmező állás, A tündérlaki leányok, A peleskei nótárius, Forduljon Psmithhez, A körtvélyesi csíny).

Béres Ilona dekoratív megjelenésű, kifejező, mély orgánumú, szerepeit mindig alaposan kidolgozó művész, akit már pályakezdőként Lukács Margit és Sulyok Mária utódjaként emlegettek.
Ő maga mondja: ha ma lenne fiatal, ma sem választana másik pályát. Munkásságát számos kitüntetéssel méltatták (Jászai Mari-díj - 1973, Érdemes művész - 1983, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje - 1992, Kiváló művész - 1996, Kossuth-díj - 2000).
2000-től a MASZK Országos Színészegyesület elnöke.

print cikk nyomtatása
comment Szólj hozzá!
Belépés és regisztráció hirdetés
hirdetés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.