null

Huszti Péter a Nemzeti Színház új igazgatója

A kinevezésről szóló döntését Görgey Gábor kulturális miniszter jelentette be Budapesten.
2002.05.30 12:46

A nemzeti kulturális örökség minisztere rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: a tárca vezetőjeként ő a Nemzeti Színház Rt. tulajdonosa, ezért joga volt pályázat kiírása nélkül kinevezni a teátrum igazgatóját, aki egyben az rt. vezérigazgatója. Huszti Péter vezérigazgatói kinevezése - mivel a jelenlegi igazgató, Schwajda György megbízatása csütörtökön lejárt - május 31-től hatályos és öt évre szól - közölte a miniszter. Hozzátette: december 31-ig Bosnyák Miklós - az MTV volt gyártási szakembere - személyében ügyvezető igazgatója is lesz a színháznak; ő elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd.

Görgey Gábor kijelentette: vállalja azt a szokatlan döntést, hogy megkerülte a pályázatot, vállalja, hogy a szakma egy részének ellenérzése miatt is egy kicsit talán népszerűtlen lesz, de nem akarta, hogy fél év kárba vesszen. - Huszti Péter az a személy, akinek van életműve, akit a közönség, mint sztárt nagyra becsül, van rendezői és főiskolai rektori múltja - mondta a miniszter. Görgey Gábor szerint Huszti Péter az az emblematikus személy, akit a szakma és a közönség is elfogad, és akinek kellőképpen tág az ízlésvilága a Nemzeti Színház "főigazgatói" posztjához.

Huszti Péter elmondta: a Nemzeti Színház magányosan álló épületét szeretné bekapcsolni az ország színházi és szellemi életbe. A teátrum sorsáról egyeztetni kíván színészekkel és rendezőkkel, konszenzusra törekszik; célja egy olyan színház megteremtése, ahol a szakma szívesen alkot, s amelyet a közönség is kedvvel látogat majd - tette hozzá. A Nemzeti Színháznak Huszti Péter szerint a magyar dráma otthonává kell válnia. Mint szavaiból kiderült, a jövő év őszén a színház "arculatának" megteremtéséhez kialakít egy szűkebb csapatot, s a jelenlegi műsorterven nem kíván változtatni.

Görgey Gábor elmondta: a Nemzeti Színház Rt. felügyelő bizottsági tagjainak mandátumát még Rockenbauer Zoltán volt kultuszminiszter augusztus 31-ig meghosszabbította. A tárca új vezetője szerint Kopátsy Sándor bizottsági elnök méltó arra, hogy posztján maradjon, egyébként valószínűleg új tagokat neveznek majd ki.
Juhász Ferenc jelenlegi gazdasági igazgató az év végéig a helyén marad. Görgey Gábor arról is beszélt, hogy a Nemzeti Színház épülete mellett legalább egy koncertteremre szükség van, amelynek szerinte a teljes magyar zenei élet otthonává kell válnia.

A miniszter egy kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy a Nemzet Színésze címet megtartják. Bár az a szakmában érezhető ellenérzést keltett, népszerűtlen és ostoba lépés lenne a cím megszüntetése - indokolta álláspontját. A hétfőn kinevezett miniszter elmondta: hosszú vívódás után azért vállalta el a tárca irányítását, mert 1945 óta a kulturális szférában dolgozik, annak minden problémáját belülről ismeri és ez alapján reméli, képes lesz a gondokat kezelni.

A Nemzeti Színház igazgatói


A Nemzeti Színház igazgatói 1837 óta:

1837. augusztus 22. - A Pesten, a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán megnyílt első állandó magyar színház, a Pesti Magyar Színház - 1840 óta Nemzeti Színház - első igazgatója Bajza József.

1837 és 1849 között több igazgató váltotta egymást a színház élén, néhányan közülük többször is: 1838. Ilkey Sándor 1838-1839. gróf Ráday Gedeon 1839. Nyáry Pál (három hónapig) 1839-1840. Ilkey Sándor 1841-1842. Simontsis János 1842-1845. Bartay Endre (bérlő-igazgató) 1844-1848. gróf Ráday Gedeon (főigazgató) (1847-1848. Bajza József, aligazgató) 1849. Kirchlehner Ferenc 1849-1852. Simontsis János 1852-1854. gróf Festetics Leó (intendáns) 1854-1860. gróf Ráday Gedeon (intendáns) 1854-1855. Nyéky Mihály 1860-1862. Nyéki Mihály 1862-1869. Radnótfáy Sámuel 1869-1870. Zichy Antal 1870-1873. Orczy Bódog 1873-1878. Szigligeti Ede 1875-1884. Podmaniczky Frigyes (intendáns) 1878-1894. Paulay Ede (alatta intendások voltak: 1886-1888. Keglevich István, 1888-1891. Beniczky Ferenc) 1894-1900. gróf Festetics Andor 1900-1902. Beöthy László 1902-1908. Somló Sándor.

1908-tól 1964-ig a mai Blaha Lujza téren, a Népszínház épületében működött a Nemzeti Színház. (Az épületet 1965-ben lebontották.) További igazgatók: 1908-1916. Tóth Imre (1912-1917. gróf Bánffy Miklós intendáns) 1917-1922. Ambrus Zoltán 1922-1932. Hevesi Sándor 1932-1933. Márkus László 1933-1935. Voinovich Géza (kormánybiztos) 1935-1944. Németh Antal 1944. Kovách Aladár (hét hónapig) 1944. Kiss Ferenc (három hónapig) 1945-1962. Major Tamás 1962-1964. Meruk Vilmos.

1964-1966 között a Nagymező utcai volt Petőfi Színházban, 1966 júliusától a Hevesi Sándor téri átépített Magyar Színház épületében játszott a Nemzeti Színház társulata. Igazgatói voltak: 1964-1971. Both Béla 1971-1978. Marton Endre 1978-1979. Nagy Péter 1979-1982. Sziládi János 1982-1989. Malonyay Dezső 1989-1991. Csiszár Imre 1991-1999. Ablonczy László 1999-2000. Iglódi István.

2000. szeptember 1-től a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház (Pesti) Magyar Színház néven működik tovább.

2000. szeptember 28. - Az új színház felépítésére létrejött a Nemzeti Színház Részvénytársaság, melynek vezérigazgatója Schwajda György kormánybiztos lett, aki egyben a színház igazgatója.

2002. március 15. - A pesti Duna-parton megnyílt a másfél év alatt felépített új Nemzeti Színház.

2002. május 30. - Görgey Gábor kulturális miniszter Huszti Pétert nevezte ki a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatójává s a színház igazgatójává öt évre, mivel Schwajda György megbízatása május 31-én lejárt. (MTI)

Görgey becsapta a kulturális bizottságot

Várhegyi Attila szerint Görgey Gábor miniszter becsapta az Országgyűlés kulturális bizottságát és a kulturális közvéleményt azzal, hogy nem írt ki pályázatot a Nemzeti Színház igazgatói tisztségére.

A Fidesz kulturális kabinetjének vezetője azután nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette: Huszti Péter Kossuth-díjas színművészt, rendezőt nevezte ki a Nemzeti Színház új igazgatójának.

- Görgey Gábor miniszteri kinevezésén még meg sem száradt a tinta, máris becsapta a parlament kulturális bizottságát és a kulturális közvéleményt - fogalmazott Várhegyi Attila.

Szavai szerint Görgey Gábor május 22-én, miniszterjelölti meghallgatásán - az MSZP választási ígéreteivel egybehangzóan - még azt jelentette ki, hogy saját személyes meggyőződése ellenére pályázatot ír ki a Nemzeti Színház igazgatói posztjára.
Várhegyi Attila kiemelte: a miniszter egy hét alatt megváltoztatta álláspontját, s jóllehet Görgey Gábor vállalja a felelősséget az általa kiválasztott személyért, a kimondott szó mégis kötelezi.

A Fidesz kulturális kabinetjének vezetője közölte: elvárják a jövőben, hogy a miniszter mondja meg az igazat a feltett kérdésekre, s legyen következetes.
A nemzeti kulturális örökség minisztere csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a tárca vezetőjeként ő a Nemzeti Színház Rt. tulajdonosa, ezért joga volt pályázat kiírása nélkül kinevezni a teátrum igazgatóját, aki egyben az rt. vezérigazgatója.

Görgey Gábor kijelentette: vállalja azt a szokatlan döntést, hogy megkerülte a pályázatot, vállalja, hogy a szakma egy részének ellenérzése miatt is egy kicsit talán népszerűtlen lesz, de nem akarta, hogy fél év kárba vesszen. (MTI)

print cikk nyomtatása
comment Szólj hozzá!
Belépés és regisztráció
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.