null

Huszti Péter a Nemzeti Színház új igazgatója

A kinevezésről szóló döntését Görgey Gábor kulturális miniszter jelentette be Budapesten.
2002.05.30 12:46

hirdetés

A nemzeti kulturális örökség minisztere rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: a tárca vezetőjeként ő a Nemzeti Színház Rt. tulajdonosa, ezért joga volt pályázat kiírása nélkül kinevezni a teátrum igazgatóját, aki egyben az rt. vezérigazgatója. Huszti Péter vezérigazgatói kinevezése - mivel a jelenlegi igazgató, Schwajda György megbízatása csütörtökön lejárt - május 31-től hatályos és öt évre szól - közölte a miniszter. Hozzátette: december 31-ig Bosnyák Miklós - az MTV volt gyártási szakembere - személyében ügyvezető igazgatója is lesz a színháznak; ő elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd.

Görgey Gábor kijelentette: vállalja azt a szokatlan döntést, hogy megkerülte a pályázatot, vállalja, hogy a szakma egy részének ellenérzése miatt is egy kicsit talán népszerűtlen lesz, de nem akarta, hogy fél év kárba vesszen. - Huszti Péter az a személy, akinek van életműve, akit a közönség, mint sztárt nagyra becsül, van rendezői és főiskolai rektori múltja - mondta a miniszter. Görgey Gábor szerint Huszti Péter az az emblematikus személy, akit a szakma és a közönség is elfogad, és akinek kellőképpen tág az ízlésvilága a Nemzeti Színház "főigazgatói" posztjához.

Huszti Péter elmondta: a Nemzeti Színház magányosan álló épületét szeretné bekapcsolni az ország színházi és szellemi életbe. A teátrum sorsáról egyeztetni kíván színészekkel és rendezőkkel, konszenzusra törekszik; célja egy olyan színház megteremtése, ahol a szakma szívesen alkot, s amelyet a közönség is kedvvel látogat majd - tette hozzá. A Nemzeti Színháznak Huszti Péter szerint a magyar dráma otthonává kell válnia. Mint szavaiból kiderült, a jövő év őszén a színház "arculatának" megteremtéséhez kialakít egy szűkebb csapatot, s a jelenlegi műsorterven nem kíván változtatni.

Görgey Gábor elmondta: a Nemzeti Színház Rt. felügyelő bizottsági tagjainak mandátumát még Rockenbauer Zoltán volt kultuszminiszter augusztus 31-ig meghosszabbította. A tárca új vezetője szerint Kopátsy Sándor bizottsági elnök méltó arra, hogy posztján maradjon, egyébként valószínűleg új tagokat neveznek majd ki.
Juhász Ferenc jelenlegi gazdasági igazgató az év végéig a helyén marad. Görgey Gábor arról is beszélt, hogy a Nemzeti Színház épülete mellett legalább egy koncertteremre szükség van, amelynek szerinte a teljes magyar zenei élet otthonává kell válnia.

A miniszter egy kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy a Nemzet Színésze címet megtartják. Bár az a szakmában érezhető ellenérzést keltett, népszerűtlen és ostoba lépés lenne a cím megszüntetése - indokolta álláspontját. A hétfőn kinevezett miniszter elmondta: hosszú vívódás után azért vállalta el a tárca irányítását, mert 1945 óta a kulturális szférában dolgozik, annak minden problémáját belülről ismeri és ez alapján reméli, képes lesz a gondokat kezelni.

A Nemzeti Színház igazgatói


A Nemzeti Színház igazgatói 1837 óta:

1837. augusztus 22. - A Pesten, a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán megnyílt első állandó magyar színház, a Pesti Magyar Színház - 1840 óta Nemzeti Színház - első igazgatója Bajza József.

1837 és 1849 között több igazgató váltotta egymást a színház élén, néhányan közülük többször is: 1838. Ilkey Sándor 1838-1839. gróf Ráday Gedeon 1839. Nyáry Pál (három hónapig) 1839-1840. Ilkey Sándor 1841-1842. Simontsis János 1842-1845. Bartay Endre (bérlő-igazgató) 1844-1848. gróf Ráday Gedeon (főigazgató) (1847-1848. Bajza József, aligazgató) 1849. Kirchlehner Ferenc 1849-1852. Simontsis János 1852-1854. gróf Festetics Leó (intendáns) 1854-1860. gróf Ráday Gedeon (intendáns) 1854-1855. Nyéky Mihály 1860-1862. Nyéki Mihály 1862-1869. Radnótfáy Sámuel 1869-1870. Zichy Antal 1870-1873. Orczy Bódog 1873-1878. Szigligeti Ede 1875-1884. Podmaniczky Frigyes (intendáns) 1878-1894. Paulay Ede (alatta intendások voltak: 1886-1888. Keglevich István, 1888-1891. Beniczky Ferenc) 1894-1900. gróf Festetics Andor 1900-1902. Beöthy László 1902-1908. Somló Sándor.

1908-tól 1964-ig a mai Blaha Lujza téren, a Népszínház épületében működött a Nemzeti Színház. (Az épületet 1965-ben lebontották.) További igazgatók: 1908-1916. Tóth Imre (1912-1917. gróf Bánffy Miklós intendáns) 1917-1922. Ambrus Zoltán 1922-1932. Hevesi Sándor 1932-1933. Márkus László 1933-1935. Voinovich Géza (kormánybiztos) 1935-1944. Németh Antal 1944. Kovách Aladár (hét hónapig) 1944. Kiss Ferenc (három hónapig) 1945-1962. Major Tamás 1962-1964. Meruk Vilmos.

1964-1966 között a Nagymező utcai volt Petőfi Színházban, 1966 júliusától a Hevesi Sándor téri átépített Magyar Színház épületében játszott a Nemzeti Színház társulata. Igazgatói voltak: 1964-1971. Both Béla 1971-1978. Marton Endre 1978-1979. Nagy Péter 1979-1982. Sziládi János 1982-1989. Malonyay Dezső 1989-1991. Csiszár Imre 1991-1999. Ablonczy László 1999-2000. Iglódi István.

2000. szeptember 1-től a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház (Pesti) Magyar Színház néven működik tovább.

2000. szeptember 28. - Az új színház felépítésére létrejött a Nemzeti Színház Részvénytársaság, melynek vezérigazgatója Schwajda György kormánybiztos lett, aki egyben a színház igazgatója.

2002. március 15. - A pesti Duna-parton megnyílt a másfél év alatt felépített új Nemzeti Színház.

2002. május 30. - Görgey Gábor kulturális miniszter Huszti Pétert nevezte ki a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatójává s a színház igazgatójává öt évre, mivel Schwajda György megbízatása május 31-én lejárt. (MTI)

Görgey becsapta a kulturális bizottságot

Várhegyi Attila szerint Görgey Gábor miniszter becsapta az Országgyűlés kulturális bizottságát és a kulturális közvéleményt azzal, hogy nem írt ki pályázatot a Nemzeti Színház igazgatói tisztségére.

A Fidesz kulturális kabinetjének vezetője azután nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette: Huszti Péter Kossuth-díjas színművészt, rendezőt nevezte ki a Nemzeti Színház új igazgatójának.

- Görgey Gábor miniszteri kinevezésén még meg sem száradt a tinta, máris becsapta a parlament kulturális bizottságát és a kulturális közvéleményt - fogalmazott Várhegyi Attila.

Szavai szerint Görgey Gábor május 22-én, miniszterjelölti meghallgatásán - az MSZP választási ígéreteivel egybehangzóan - még azt jelentette ki, hogy saját személyes meggyőződése ellenére pályázatot ír ki a Nemzeti Színház igazgatói posztjára.
Várhegyi Attila kiemelte: a miniszter egy hét alatt megváltoztatta álláspontját, s jóllehet Görgey Gábor vállalja a felelősséget az általa kiválasztott személyért, a kimondott szó mégis kötelezi.

A Fidesz kulturális kabinetjének vezetője közölte: elvárják a jövőben, hogy a miniszter mondja meg az igazat a feltett kérdésekre, s legyen következetes.
A nemzeti kulturális örökség minisztere csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a tárca vezetőjeként ő a Nemzeti Színház Rt. tulajdonosa, ezért joga volt pályázat kiírása nélkül kinevezni a teátrum igazgatóját, aki egyben az rt. vezérigazgatója.

Görgey Gábor kijelentette: vállalja azt a szokatlan döntést, hogy megkerülte a pályázatot, vállalja, hogy a szakma egy részének ellenérzése miatt is egy kicsit talán népszerűtlen lesz, de nem akarta, hogy fél év kárba vesszen. (MTI)

print cikk nyomtatása
comment Szólj hozzá!
Belépés és regisztráció hirdetés
hirdetés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.