Bodrogi Gyula lett a nemzet színésze

Bodrogi Gyula Kossuth-díjas kiváló és érdemes művészt választották meg a hónap elején elhunyt Darvas Iván helyére a nemzet színésze cím viselői csütörtökön - közölte a Nemzeti Színház.
_{2007.06.28 16:08, Forrás: ma.hu}

Az esemény szűk körben, a sajtó nyilvánossága nélkül zajlott le a Nemzeti Színházban - olvasható a közleményben. A 2000-ben életre hívott címet egyszerre 12 művész viselheti. A címet a kulturális miniszter egyetértésével a Nemzeti Színház adományozza annak, aki főszerepekben vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, 62. életévét betöltötte, illetve négy évtizedet a színészi pályán, vagy 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött.

Az elismerést azzal a céllal hozták létre, hogy a nemzeti színjátszás élő művészei közül kitüntessék a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket elért személyiségeket.

Az első alkalommal, 2000. augusztus 22-én Agárdy Gábor, Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Lukács Margit, Máthé Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Törőcsik Mari kapta meg a címet.

Sinkovits Imre helyét 2001-ben Avar István, Lukács Margitét 2002-ben Komlós Juci, Bessenyei Ferencét 2005-ben Zenthe Ferenc, Agárdy Gáborét 2006 elején Szabó Gyula töltötte be.

A legutóbb tavaly szeptemberben tartottak szavazást, amikor Zenthe Ferenc helyére Király Leventét választották meg.

Életrajza

Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben, s pályáját néptáncosként kezdte, a SZOT együttes szólótáncosa volt 1951 és 1954 között. 1954-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, melynek elvégzése után, 1958-ban a József Attila Színházhoz szerződött. A társulat tagja volt egészen 1982-ig, mikor is a Vidám Színpadhoz került, ahol a színészet mellett több más funkciót is betöltött: volt művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója. 2002-ben, miután megvált az igazgatói poszttól, a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette. Bodrogi Gyula 1975 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola (2000-től egyetem) tanára.

Pályájának kezdetén elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit osztották rá, ám jószemű rendezői hamarosan felismerték komikusi tehetségét is, s ettől kezdve a könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője lett. Szívesen szerepelt zenés-táncos darabokban, melyekben páratlan tánctudását és muzikalitását megcsillanthatta. Emlékezetes alakítást nyújtott a Szókimondó asszonyság, az Imádok férjhez menni, az Egy szerelem három éjszakája, A kaktusz virága, a Koldusopera, a Szomorú vasárnap, a Charley nénje, a Kabaré című darabokban. Rendezőként is szívesen nyúlt a könnyedebb, elsősorban a zenés darabokhoz.

A mozivásznon 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című Máriássy Félix rendezte filmben, s utána szinte évről évre hívták filmezni. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?. Az ő alakítása volt a Szerencsés Dániel megtört családapa-figurája, az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia avagy a dublőrök éjszakája négyes főszerepe, a Főtitán és három dublőre. Ezzel a szereppel elnyerte a legjobb férfialakítás díját a svájci Vevey-ben 1989-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban. Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is a közönség kedvencévé tudott válni.

Legnépszerűbb szerepei azonban mégis a televízióhoz kötődnek: rekedtes hangját gyakran kölcsönzi mesefiguráknak, s így Süsü, a sárkány jószívű, kicsit mókás főhősének, s az ő hangján szólalt meg a Kérem a következőt Csőrmestere, valamint a Vuk kárörvendő varjúja is. A Linda című tévésorozatban pedig ő alakította a Görbe Nóra játszotta címszereplő színész édesapját. A tévében a mai napig is gyakran feltűnik, kedvelt szereplője a különböző showműsoroknak és kabaréknak.

A művészről köztudott, hogy szenvedélyes vadász, s ebben a minőségében már szinte minden nagyvad trófeáját megszerezte. Hobbijáról könyvet is jelentetett meg A vadász néha főz is címmel, melyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre.

Kétszer nősült, s mindkétszer szakmabelivel kötötte össze sorsát: első felesége, Törőcsik Mari, a második pedig Voith Ági. Ez utóbbi házasságából született Ádám fia is.

Munkásságáért több alkalommal is kitüntették: Jászai Mari-díjat kapott 1962-ben és 1967-ben, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett, 1995-ben pedig művészi pályájának elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Törőcsik és Bodrogi újra egy színpadon A vers lényegéről - Kern András, Fésűs Nelli, Bajor Imre, Tunyogi Bernadett, Hegyi Barbara, Bodrogi Gyula