Május 13-án történt - merénylet II. János Pál ellen

Huszonöt éve, 1981. május 13-án kísérelt meg merényletet a vatikáni Szent Péter téren II. János Pál pápa ellen a török Mehmet Ali Agca.
_{2006.05.13 08:17, Forrás: MTI}

II. János Pál pápa, azaz Karol Woytila krakkói érsek fél évezred óta az első nem olasz és az első kelet-európai pápaként 1978. október 16-án ülhetett Szent Péter trónusára. A pápa egy év alatt teljesen megváltoztatta a pápaság stílusát, egyszerű, természetes, vidám ember benyomását keltette, szinte pillanatok alatt "médiasztár" lett. Gyakran és határozottan hallatta szavát az egész emberiséget érintő kérdésekben, s különös gondot fordított a kelet-európai országokra, elítélte az akkor még létező szocialista diktatúrát. Szülőhazájába 1979-ben látogatott el először, ez jelentősen hozzájárult az 1980-as társadalmi változásokhoz, a Szolidaritás szakszervezet megalakulásához.

1981. május 13-án (néhány nappal hatvanegyedik születésnapja előtt) a pápa a Szent Péter téren tartotta általános kihallgatását. A katolikus egyházfő fehér terepjáróban lassan körbehajtott a korlátok mögött szorongó húszezer ember előtt, olykor egész közel kerülve a tömeghez. A kocsi már fordult volna vissza, amikor délután 5 óra 19 perckor egy fiatal férfi közvetlen közelből többször rálőtt. A pápát, akit egy golyó a hasán, egy a bal kezén és egy a jobb karján talált el, azonnal a Gemelli klinikára vitték, ahol hatórás műtétet hajtottak végre rajta. Az egyházfő három és fél liter vért vesztett, vérkeringése majdnem összeomlott, belső vérzését csak nehezen tudták elállítani és több sérült bélszakaszt el kellett távolítani.

Az orvosok valóságos csodának nevezték, hogy lövedék egyetlen létfontosságú szervet sem ért, száz esetből kilencvenkilencben ilyen sérülés biztos halált okozott volna. II. János Pál azonban erős szervezetének köszönhetően öt nap múlva már elhagyhatta az intenzív osztályt és június elején visszatért a Vatikánba. A pápa, akit fiatal korától különleges odaadás fűzött Szűz Máriához, megmenekülését a fatimai Madonnának tulajdonította; a testéből kioperált golyót gyémántokkal ékes koszorúban Fatimában helyezte el.

A helyszínen letartóztatott merénylőről másnap kiderült, hogy az egész Európában körözött török Ali Agca volt az elkövető. A 23 éves Agcát hazájában már életfogytiglanra ítélték, mert a Szürke Farkasok terrorszervezet tagjaként megölt egy újságírót. Börtönéből azonban fél év múlva megszökött és eltűnt, csak Rómában bukkant fel újra. A merénylet miatt 1981 júliusában kezdődött perben életfogytiglani börtönre ítélték. A pápa már kórházi ágyán megbocsátott neki, majd 1983-ban meglátogatta cellájában, de a négyszemközti találkozó tartalma soha nem került nyilvánosságra.

Agca 2000-ben - nem kis részben II. János Pál közbenjárására - kegyelmet kapott, kiadták Törökországnak, ahol 1979-es gyilkosságáért ismét rácsok mögé került. Idén januárban egy amnesztia nyomán szabadlábra került, de az óriási felháborodás hatására újra vissza kellett térnie a börtönbe és legalább 2010-ig ott is marad.

A merénylet indoka és Agca megbízóinak kiléte a mai napig homályban maradt, mint ahogy az is, voltak-e segítői a Szent Péter téren. A legtöbbet az úgynevezett bolgár nyomot emlegették, eszerint a szovjet KGB megbízásából a bolgár titkosszolgálat szervezte meg a kelet-európai kommunista rendszerek ellen fellépő pápa meggyilkolását.

A bolgár légitársaság egy alkalmazottja olasz bíróság elé is került, de bizonyítékok híján felmentették. Amikor II. János Pál 2002-ben Bulgáriába látogatott, nyilvánosan kijelentette, hogy a balkáni országnak nem volt köze az ellene elkövetett merénylethez. Pár hete azonban egy olasz parlamenti vizsgálóbizottság - jelentése szerint - ismét arra a következtetésre jutott, hogy a merényletet a szovjet vezetés rendelte meg, a végrehajtásban pedig a keletnémet és a bolgár titkosszolgálat működött közre. (Az információkat Moszkvában és Szófiában is cáfolták.)

Különféle összeesküvés-elméletek szerint - ilyenből számtalan akadt - a háttérben a szovjet biztonsági szolgálatot lejáratni akaró amerikai CIA is állhat, de rebesgettek még vatikáni kapcsolatot is. Maga Agca soha nem beszélt, bár amikor az idén rövid időre kiszabadult, állítólag a világ tömegtájékoztatási eszközeinek küldött üzenetében interjúnként ötmillió dollárért megígérte, hogy "kitálal".

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Nyoma veszett II. János Pál pápa merénylőjének