Egy hacker üzenete a magyaroknak a botrányos informatikai állapotokról - és a válasz

Az, hogy az országban még nincs teljes káosz, csak a hazai hackerek jóindulatának köszönhető!
2003.05.23 12:24

Hogy miért? Ezt foglaltam össze néhány gondolatban. Egyúttal megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem hackertársaim visszafogottságát, így jómagam is még egy élhető országban élhetek.

1. Sok cég vállalkozik arra, hogy egy szerveren keresztül megosztja az internetet a belső gépekkel. Kevesen tudják azonban, hogy egy rosszul konfigurált szerver elérhetővé teszi számunkra a belső gépek adatait. A levelezés és a jelszavak így könnyen a kezünkbe kerülnek. A vállalatok többsége a mi malmunkra hajtja a vizet. A tájékozatlanság, vagy a pénzhiány az oka? A lényeg, hogy nem fordítnak elég figyelmet a biztonságra.

Megveszik a szervert, ami be van konfigurálva, jobb esetben valakit "megkérnek", hogy állítsa be és nagyon ritka az, amikor egy végzett rendszergazda felügyeli a hálózatot. A szakemberek többsége nem fordít gondot a felhasználók jelszavaira és nem figyelmezteti őket, hogy ne ugyanazt a jelszót használják, mint a usernév. A rendszeres upgrade is sok helyen elmarad. Egyszer például végignéztem egy internetszolgáltató szerverparkját és megdöbbenve láttam, hogy az ott lévő gépek 90 százalékán a rendszermag 2000. június előtti volt. Nevetséges. De nézzünk egy másik esetet.

2. Egy nemzetközileg is elismert Rt. szerverén ugyanaz volt a user, mint a pass. Beléptem a gépre és mindössze 3 másodpercig tartott, hogy root jogot szerezzek. Ha ez a gép leállt volna, vagy csak fogom és letörlök róla mindent, hát nagy botrány lett volna belőle a magyar médiákban. Vagyis a cégek többsége képtelen megvédeni magát, alkalmazottait, vagy felhasználóit egy magamfajta hackerrel szemben. A jó rendszergazda drága. A többiek meg általában még a backup lehetőségét sem ismerik.

3. A Sulinet is egy vicc. Jó, a rendszer biztos hasznos, de a szerverek rendkívül el vannak hanyagolva. Pénzük gondolom nem sok van, így a rendszergazdák többsége csak nevében az. Nem értenek a "betelepített" szerverhez és a rárakott bekonfigurált linuxhoz. Előfordult, hogy leültem egy szerverhez, bekapcsoltam a monitort és rögtön a root shell volt előttem. Megmondom nagy volt a kísértés, bármit megtehettem volna. Szerencsére a kernel- és csomagfrissítéssel sem nagyon törődnek. Könnyű eltüntetni a logfájlokat és így senki nem akad nyomunkra. Az ilyen gépet könnyen feltöröm és sokszor csak egy sulinetes ip-t hagyok a logokban. Senki nem talál rám. Hallottam egy esetet, mikor egy sulinetes szervernek 64 ip címe volt és az egyik ügyeskedő diák mind a 64 ip-ről támadást indított.

4. Alig akad olyan hálózat például, amelynek védelmére tűzfalat használnak. Pedig a linux alá készült tűzfalak általában ingyenesek és meglehetősen jók. Ehhez persze egy gyakorlott rendszergazdára lenne szükség. Ahol viszont használják ezt a védekezési módot, ott sem fordítanak figyelmet a tűzfal finomhangolására és karbantartására. Nekünk kedvez az is, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható tűzfalak nem minden protokollon tudják biztosítani a védelmet és ráadásul előre meghatározott szabályok szerint működnek. Nagyon kevés az olyan tűzfal, amely eseményeket kapcsol a protokollok paramétereihez és ezáltal scriptelhető.

5. Szóval a mai társaságok "nekünk" dolgoznak. Nem forradalmasítanak, csupán a régi szoftvereket foltozgatják. Hogy meddig működik még az "ipar"? Úgy gondolom Magyarországon van még jónéhány "szép" évünk. A hazai cégek inkább vállalják a kockázatot, mintsem hogy fizessenek a biztonságért. Bár még ha fizetnek is érte, a rendszergazdák többsége nem ért eléggé a szakmához. Ismerek olyan csapatot is, amelyik nappal "szolgál és véd", éjszaka pedig ugyanoda támad. Van egy másik társulat, aki egyszerűen külföldi hacker-csapatokkal megtámadtatja a magyar céget, utána pedig bekopogtat hozzá, hogy védené. És hogy én az Internet bűnözője lennék!? A törvény szempontjából talán igen. Pedig csak azt csinálom, amit mindenki. Kihasználom a lehetőségeket.

A botrányos informatikai helyzetért épp a hackerek a felelősek!

Mi egy hacker tevékenységének a célja? Mi vezérli a hackert? Szeretné megmutatni, hogy okosabb a rendszergazdáknál, a gyártók szakembereinél, hogy extra tudással rendelkezik. De kérdés: csak azért, mert valaki többet tud egy területről másoknál, attól még vissza kell-e élnie ezzel a tudással? Vannak olyan helyek Európában, ahol nyitva hagyhatjuk a kocsit, és járó motor mellett bemehetünk cigarettáért a trafikba. Nem hiszem, hogy ennél a helyzetnél az a jobb, ha rettegünk és az autóra az összes elérhető riasztót felszereljük. Mindannyiunk érdeke, hogy nyugalomban dolgozhassunk.

1. Igaz, vannak olyan cégek, akik elhanyagolják a biztonsági kérdéseket, de azért nem ez az általános tendencia. A nagyvállalatok többsége már igenis tisztában van a veszéllyel, és megfelelő szakembereket alkalmaz a biztonság felügyeletére. Egyértelmű, hogy a biztonság pénzt követel, a ráfordítás mennyisége pedig attól függ, hogy milyen adatokat védünk. Egy alapvető biztonsági szint minden vállalatnál szükséges, annak ellenére, hogy tudjuk: a 100%-os biztonság nem elérhető.

2. De van remény akkor is, ha a vállalatnak nincs lehetősége arra, hogy képzett szakembereket alkalmazzon az informatikai rendszereinek üzemeltetésére. Ilyenkor érdemes szakértői programokkal támogatni ezeket az alkalmazottakat. Ezek segítenek abban, hogy a dolgozók megfelelő jelszavakat használjanak, azokat gyakran módosítsák, és biztonságosan tárolják. A szervereknél sérülékenység-vizsgálatot kell alkalmazni, de nem kell magasan képzett szakember ahhoz sem, hogy a felfedezett sérülékenységet elhárítsuk, mert a vizsgáló szoftverek még a veszély elhárításban is konkrét segítséget adnak. Mi azonban úgy látjuk, hogy nemcsak a rendszergazda és az informatikai szakember felelőssége a biztonság, hanem a felhasználók is sokat tehetnek érte. Ha a cégvezetők pár alapszabályt betartatnának az alkalmazottaikkal, már nehezebb lenne a hackerek dolga.

3. A más gép "mögé bújó" és onnan támadást indító hackerek miatt alakulhatott ki az a helyzet, amelyet a legfrissebb lakossági kutatásunk is alátámaszt, miszerint valamennyi megfigyelt támadás Magyarországról indult. Ez némiképp szokatlan, hiszen a múltban a hasonló tanulmányok legalább néhány, külföldről származó támadást is kimutattak. Néhány támadás egyenesen egy-egy cég számítógép-hálózatán belülről eredt. Ebből látható az olyan céges védelmi stratégia szükségessége, amelynek révén a dolgozók nem tudják rendeltetésellenesen használni a cég eszközeit. Azzal csak egyetérteni tudunk, hogy a frissítések és a patch-ek alkalmazása elengedhetetlenül fontos.

4. Sajnos igaz, hogy Magyarországon a tűzfalhasználat mértéke és szintje még nem igazán megfelelő. Abban is igazat kell adjunk a hackernek, hogy a tűzfal beállítása a lelke a védelemnek. Sőt, manapság már nem elég a tűzfal, hanem olyan integrált megoldások használata javasolt, melyek behatolás-érzékelést (IDS) is tartalmaznak. A behatolás-érzékelő rendszerek a háttérben folyamatosan futva figyelik a számítógép hálózati forgalmát. Ha gyanús jeleket mutató tevékenységre bukkan, riasztja a felhasználót, illetve megteszi a megfelelő, előre meghatározott ellenintézkedést.

5. A Symantecre nem igazán jellemző a foltozgatás, igyekszünk minden területen a rossz fiúk előtt járni, és a munkájukat a lehető leginkább megnehezíteni. A nappal véd és éjszaka támad csapatok tekintetében pedig azt javasoljuk, hogy azok a nagyvállalatok, ahol a biztonság a legmagasabb prioritást élvezi, ott érdemes megfontolni a biztonság outsourcingját, ahol képzett, és auditált szakemberek állnak a vállalatok rendelkezésére.

print cikk nyomtatása
comment Szólj hozzá!
Belépés és regisztráció
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.