null

Czeizel Endre elleni béranyaper

"Csak kulturálatlanságként fogható fel az, hogy az egyik terhes anya úgy fogalmazott az intézethez írt levelében": "Eladnám gyermekemet".
2002.06.13 17:46

hirdetés

Czeizel Endrét "emberkereskedelemmel foglalkozó szervezet keretében bűnsegédként elkövetett családi állás megváltoztatásának bűntettével" vádolja a Fővárosi Főügyészség, melyért öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Czeizel az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét.
A vádirat szerint az orvos-genetikus a 90-es évek első felében megállapodott az amerikai-magyar állampolgárságú, Egyesült Államokban élő meg Gáti Mariannával. Czeizel ennek megfelelően az általa vezetett XIV. kerületi Családtervezési Központba látogatóknak felvetette a külföldi, elsősorban amerikai állampolgárok részére történő örökbeadást anyagi ellenszolgáltatásért cserébe.
Ha a kismamák elfogadták Czeizel javaslatát, titkára, Merhala Zoltán másodrendű vádlott illetve Gáti édesanyja, Rózsa Béláné harmadrendű vádlott vette kézbe az ügyet.

Mindketten folyamatosan kapcsolatban voltak Gátival. A titkár Czeizel utasítására előkészítette a szükséges orvosi vizsgálatokat és ezekről részletesen beszámolt a genetikusnak. Rózsa Béláné pedig segített a kismamák úti okmányainak beszerzésében, repülőútjuk megszervezésében, továbbá külföldi örökbeadásról szóló újsághirdetéseket is feladott. A vádiratban nincs adat arról, hogy Czeizel, illetve titkára bármilyen ellenszolgáltatást kapott vagy kért volna közreműködéséért.

A per vádlottjai még olyan szülők, akiknek gyermekei 1995-ben a fenti személyek közreműködésével külföldön jöttek világra és ott örökbeadták őket.
A vádirat megfogalmazása szerint néhány esetben Gáti "biztatására, ösztönzésre", a több ezer dollár reményében vállalkoztak a nők a terhességre. Előfordult, hogy amikor az újszülött fiú lett, helyette inkább másfél éves lányuktól váltak meg a szülők.

Gáti a vádirat szerint "amerikai ügyvédek és szociális munkások bevonásával létrehozott egy szervezetet, amely a magyar szülők gyermekeinek anyagi ellenszolgáltatásért történő külföldi örökbefogadását bonyolította le úgy, hogy mind a magyar családjogi törvényt, mind az amerikai bevándorlási szabályokat megkerülte".
A külföldi örökbefogadóktól Gáti több tízezer dollárt kért, a gyermekükről lemondó anyáknak pedig egy és nyolcezer dollár közötti összeget adott, továbbá finanszírozta utazásukat és amerikai tartózkodásukat. Gáti nem vádlottja az eljárásnak.

Czeizel Endre a három évvel ezelőtt megkezdődött büntetőper során vádlottként úgy fogalmazott: csak kulturálatlanságként fogható fel az, hogy az egyik terhes anya úgy fogalmazott az intézethez írt levelében: "Eladnám gyermekemet".
Két évvel ezelőtt egyesítették az ügyet egy másik hasonló büntetőeljárással, melyben bűnsegédként elkövetett családi állás megváltoztatásával illetve társtettesként elkövetett közokirat-hamisítással vádolják Körmedy-Ékes Judit ügyvédet is.

Nem sokkal a Czeizel-per kezdete után a Fővárosi Bíróságnak az a tanácsa, amely az orvos-genetikus és társai ügyében is eljár, ítéletet hirdetett egy magzatát pénzért örökbe adó házaspár ügyében. Az első fokon jogerőre emelt ítélet kimondta a két vádlott bűnösségét és az anyát egy év, a férjet 8 hónap felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta.

Abban az ügyben az anya hat hónapos terhesen utazott ki Gátihoz 1996-ban, hogy ott hatezer dollárért megszülje és örökbe adja magzatát. A vád családi állás megváltoztatása volt, a férj bűnsegédként állt a bíróság előtt.
A jogerős ítélet szerint Gáti olyan szervezetet működtetett, amely szorult anyagi helyzetben lévő külföldi családok gyermekeinek jogellenesen történő örökbefogadását bonyolította. Ennek a hálózatnak a magyarországi tagja volt édesanyja, Rózsa Béláné. (MTI)

Körmendy-Ékes Judit szerepe az ügyben

A három éve kezdődött Czeizel-perhez két éve egyesítették Körmendy-Ékes Judit és társai ügyét, így összesen 14 vádlott áll bíróság előtt.

Fővárosi Bíróság csütörtökön a főügyészség indítványára úgy határozott, hogy elévülés miatt megszünteti a Körmendy-Ékes Judit tizennegyed rendű vádlott ellen közokirat-hamisítás miatt folyó eljárást. Az ügyészség továbbra is bűnsegédként elkövetett családi állás megváltoztatásával vádolja Körmendy-Ékes Juditot, aki a vádbeli cselekmények idejénügyvédként tevékenykedett, jelenleg pedig az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke. A vádlott megjegyezte, hogy nem követte el a bűncselekményt, és ügyvédjével együtt azt hangoztatta, hogy a felmentés állna érdekében, de tudomásul veszi a törvény kötelező rendelkezésén alapuló bírói döntést a megszüntetésről.

A vád szerint a születendő gyermekeket 1995-96-ban pénzért örökbe adták a szülők az Egyesült Államokban, ahol Gáti Mariann - aki jelen eljárásnak nem vádlottja - koordinálta az ügyletet. A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.

Körmendy-Ékes Judit szintén tagadta bűnösségét az erkölcsi okból, az örökbeadott gyermekre való tekintettel elrendelt zárt tárgyaláson - tájékoztatott akkor védője. Az ügy vádirata szerint Czeizel ismertette meg a magzatát örökbe adni kívánó házaspárt 1995-ben az ügyvédként tevékenykedő Körmendy-Ékessel. Az örökbefogadó házaspártól kapott 800 ezer forintból Körmendy-Ékes a terhesség alatt 100 ezret, a szülés után és az örökbeadáskor pedig 350-350 ezret forintot adott át az örökbeadó házaspárnak.

Ezen túlmenően a vádirat szerint Körmendy-Ékes Judit valótlan tartalmú lakcímbejelentőt íratott a szülés előtt álló asszonnyal azért, hogy az örökbeadás Budapesten bonyolódhasson le.A vádnak az örökbefogadással kapcsolatos részére reagálva Körmendy-Ékes Judit a tárgyaláson kijelentette, hogy ma is úgy cselekedne, hiszen ez megítélése szerint nem kifogásolható sem jogilag, sem erkölcsileg.

Elévült az egyik Körmendy-Ékes elleni vád

A Czeizel-ügyben a Fővárosi Bíróság csütörtökön a főügyészség indítványára úgy határozott, hogy elévülés miatt megszünteti a Körmendy-Ékes Judit tizennegyedrendű vádlott ellen közokirat-hamisítás miatt folyó eljárást.

Az úgynevezett béranyaperben az ügyészség továbbra is bűnsegédként elkövetett családi állás megváltoztatásával vádolja Körmendy-Ékes Juditot, aki a vádbeli cselekmények idején ügyvédként tevékenykedett, jelenleg pedig az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke.
A csütörtöki tárgyaláson a vádlott megjegyezte, hogy nem követte el a bűncselekményt, és ügyvédjével együtt azt hangoztatta: a felmentés állna érdekében, de tudomásul veszi a törvény kötelező rendelkezésén alapuló bírói döntést a megszüntetésről.
A három éve kezdődött Czeizel-perrel két éve egyesítették Körmendy-Ékes Judit és társai ügyét, így összesen 14 vádlott áll bíróság előtt.

A vád szerint Czeizel Endre orvos-genetikus, a titkára, Merhala Zoltán és Rózsa Béláné, aki Gáti Marianna, egy Egyesült Államokban élő amerikai magyar állampolgár édesanyja, bűnsegédként, szülők, házaspárok pedig tettesként, emberkereskedelemmel foglalkozó szervezet keretében követték el a családi állás megváltoztatásának bűntettét.
A vád szerint a születendő gyermekeket 1995-96-ban pénzért örökbe adták a szülők az Egyesült Államokban, ahol Gáti Marianna - aki jelen eljárásnak nem vádlottja - koordinálta az ügyletet. Körmendy-Ékes és négy társa esetében pedig Magyarországon történt az ügyészség szerint jogellenes örökbefogadás.

A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.
Az FB a csütörtöki tárgyaláson meghallgatott egy tanút, aki 1995-ben, amikor a hatodik gyermekével volt terhes, kapcsolatba került Merhalával, Gáti Mariannal, illetve annak édesanyjával, de végül rendeződtek a tanú családi körülményei, és nem adta örökbe gyermekét.
A tanú elmondta: hirdetés nyomán, telefonon vette fel a kapcsolatot Gáti édesanyjával, majd levelet kapott Gáti Mariannától az örökbeadás lebonyolításának mikéntjéről, Merhala pedig faxot küldött, hogy menjen el hozzá.
A tanú előadása szerint 550 ezer forintot kapott volna, ha az Egyesült Államokban megszüli és örökbe adja gyermekét, ám ő bizonytalan volt.

Állítása szerint, amikor felkereste Merhalát a Czeizel Endre által vezetett intézetben, Czeizel irodájából Merhala felhívta Gátit, és azt mondta: bizonytalankodik, győzd meg.

A tanú szerint Czeizel titkára is meg akarta őt győzni, mire a vádlott a tárgyaláson azt mondta, ő csak arról biztosította: tisztességes, törvényes örökbeadási eljárásról van szó.
Merhala a tárgyaláson azt is hangsúlyozta: az ígért 550 ezer forint nem a gyerek ára lett volna. Arra a kérdésre, milyen minőségében írta leveleit Gáti Mariannához a Czeizel által vezetett intézet fejléces papírjain, Merhala úgy válaszolt: nem a hivatalos intézeti tevékenység részeként, és erről nem is tudott Czeizel.

Az egyik Gáti Mariannának szóló, a tárgyaláson ismertetett levélben Merhala azt írja a tanúról: visszakozott és ő kellően összeveszett vele. Ehhez Merhala a tárgyaláson magyarázatképpen azt fűzte hozzá: másról volt itt szó, magyarországi örökbefogadást készítettek elő.
Egy másik, a tárgyaláson felolvasott levélben Gáti Marianna azt írta Merhalának: mindenki megkapja a szokásos munkadíját a sikeres adoptáció után.

A csütörtöki tárgyaláson számos iratot ismertetett a bíróság Gáti Marianna levelezéséből, illetve az Egyesült Államokban meghallgatott tanúk vallomásaiból.
A következő tárgyaláson, július 12-én, folytatódik az iratismertetés, illetve megkezdődhetnek a perbeszédek, és azt követően még a nyári ítélkezési szünet előtt sor kerülhet a Czeizel-ügyben az elsőfokú ítélet kihirdetésére is.

print cikk nyomtatása
comment Szólj hozzá!
Belépés és regisztráció hirdetés
hirdetés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.