Paks: csak a vakszerencsén múlott, hogy nem lett Csernobil

A Paksi Atomerőműben 2003. április 10-én bekövetkezett súlyos üzemzavar az atomenergetika magyarországi történetében először vezetett fűtőelemek tönkremeneteléhez.
2006.04.13 07:27, Forrás: Magyar Nemzet

hirdetés

Zöld szervezetek és szakértői csoportok bírálták a történtek utáni, hiányos tájékoztatást. A paksi atomerőműben ma is ott található a paksi kettes blokk melletti tisztítótartályban 3,5 tonnányi sérült üzemanyag.

Három évvel ezelőtt, 2006 április 12-én, az április 10-11-i, súlyos paksi üzemzavar utáni napokban épp úgy fejetlenség, zűrzavar és a közvélemény hiányos informáltsága jellemezte a tájékoztatást, mint amikor a csernobili katasztrófa után a hallgatásával emberéletek ezreit kockáztató kádári pártvezetés végre megkezdte a történtek szűkszavú "adagolását" a hivatalos csatornákon keresztül.

A Védegylet évfordulós közleménye, mint azt a Magyar Nemzet is megírta, rámutat: a súlyos üzemzavar következményeként a paksi atomerőműben ma is ott található a paksi kettes blokk melletti tisztítótartályban 3,5 tonnányi sérült üzemanyag. A zöldszervezet arra figyelmeztet, hogy a veszélyes anyagok kiemelése többek között azért várat magára, mert a kockázatos művelethez hasonlót még soha nem hajtottak végre. Az egyesület nehezményezi, hogy nem tájékoztatták a nyilvánosságot a kárelhárítás részleteiről, pedig a legutóbbi ígéretek szerint 2006 őszén megkezdődnek a munkálatok az atomerőműben, és a kiemeléssel kapcsolatos engedélykérelmet már elfogadta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A civil szervezet szerint a kárelhárítás időpontja bizonytalan, hiszen a műveletet már többször elhalasztották.

A Magyar Nemzet megkeresésére Mittler István, a Paksi Atomerőmű (PA) Rt. szóvivője közölte: terveik szerint az év utolsó negyedévében megkezdődhet a károk elhárítása.

A Védegylet szerint a súlyos üzemzavar után az erőmű irányítói kiskorúként kezelték a közvéleményt, mert az esettel kapcsolatos információkhoz az emberek csak a zöldek határozott kiállása után juthattak hozzá. Paks álláspontja viszont az: mindenről időben, és megfelelően tájékoztatták a sajtót. A kettes blokkot 2004 augusztusában indították újra, a művelet dokumentációja szintén rejtve maradt a zöldek előtt, mert a Fővárosi Bíróság elutasította a környezetvédők erre irányuló keresetét.

Nem kellett a zöld szakértő

Azt, hogy Paks politikai ügy, melyben a szocialista-liberális koalíció nem tűri meg a környezetvédők szereplését, markánsan fémjelzi, hogy 2005 szeptember 17-én, amikor megkezdte munkáját a paksi atomerőműben történt súlyos üzemzavart kivizsgáló nyolcfős parlamenti bizottság Koltai Tamás fideszes képviselő elnökletével, a kormánypárti képviselők leszavazták, hogy a zöldek szakértőként közreműködjenek a testületben.

Koltai Tamás - Szili Katalin házelnök ajánlására - javaslatot tett az önként jelentkező Energia Klub nevű civil zöldszervezet bizottsági szakértőnek való felkérésére, ám indítványát Orosz Sándor alelnök (MSZP) és Szalay Gábor SZDSZ-es képviselő ellenvetései nyomán visszavonta. Szalay Gábor úgy érvelt, hogy bár a zöldszervezet hasznos tevékenységet fejt ki, Pakssal szemben "ellenérdekelt fél", így a bizottság pártatlanságát veszélyeztetné.

Zöld szervezetek 2005 őszén jelezték: a lakosság és a szakemberek korrekt tájékoztatása "az április óta fennálló paksi üzemzavarral kapcsolatban" véleményük szerint hiányos és megkésett volt. Ezt nem csak az üzemzavar kialakulásával és lefolyásával, hanem a kibocsátásokkal kapcsolatos radiológiai információkra is értik. A civil szervezetek egy "innovatív és előremutató konzultációs folyamat" elindítását indítványozzák.

Súlyos tájékoztatási anomáliák, elhallgatott büntetőjogi felelősség

A honvedelem.hu elemzése kiemeli: a 2003. április 10-i súlyos üzemzavar az atomenergetika magyarországi történetében először vezetett fűtőelemek tönkremeneteléhez. Ráadásul radioaktív anyag jutott ki a környezetbe; igaz, ez a mennyiség nem veszélyeztette a lakosság egészségét.

A honlapon található, főleg a történtek Somogy megyei hatásait vizsgáló tanulmány rámutat: az atomenergia biztonságosságának megítélésére jelentős hatással volt a 2003. április 10-11-ei súlyos üzemzavar, mely a lakosság atomenergiához való hozzáállását nagymértékben megváltoztatta országszerte. Nemcsak a zöld szervezetek fogalmazták meg az itt is olvasható megállapítást, miszerint "volt egy jelentősebb elbizonytalanodás az üzemzavar bejelentése után, amit a rendszertelen és néha ellentmondásos híradások tovább súlyosbítottak."

2003 májusában 23 környezet- és természetvédő szervezet állásfoglalást adott ki, melyben követelték hogy a kormány a tisztítótartály-baleset kivizsgálását vegye ki a berendezés-üzemeltetési engedélyét kiadó az Országos Atomenergia Hivatal kezéből. Az aláírók elengedhetetlennek tartották, hogy az ügy tisztázását az OAH-tól és Pakstól teljesen független, az EU vagy ENSZ megfelelő szakmai testülete által irányított eljárásban végezzék el. Ugyancsak elmarasztalták az OAH-t a balesetet követő tájékoztatási politikájáért. Felhívják a figyelmet arra, hogy jóllehet, a közvélemény erről eddig nem értesült csupán a vakszerencsén múlott az, hogy a tisztítótartályban a felhasadozó kazettákból kihullott urán-pasztillák halmaza nem került az úgynevezett "kritikus állapotba" és nem indult el az ellenőrizhetetlen láncreakció, beláthatatlanul súlyos környezeti és egészségügyi következményekkel.

A közlemény aláhúzza: "Az OAH megtévesztette és folytatólag megtéveszti a médiát és a sajtót azáltal, hogy az erőműben zajló folyamatokat nem az ottani előzményeik és következményeik jelentősége alapján, hanem csupán a külső környezetbe kijutott, illetve azóta kikerülő radioaktív szennyezés mértéke alapján mutatja be, jelentéktelen hatásokról beszélve." Az aláíró szervezetek szerint az előállt környezetveszélyeztetéssel összefüggésben felmerül a büntetőjogi felelősség kérdése.

Két év múlva

Két évvel később a Paksi Atomerőmű Rt. 1. blokkját tervezett karbantartásra 2005. április 9-én leállították. A blokk lehűtése folyamán kisebb rendellenesség mutatkozott. Az esemény részletes kivizsgálása során a szakemberek megállapították, hogy két berendezés közötti vízhőmérséklet-különbség meghaladta a Műszaki Üzemeltetési Szabályzatban előírt értéket. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) és az atomerőmű szakemberei elemezték az adatokat, ezt követően - a biztonságra gyakorolt csekély hatását is figyelembe véve - az eseményt a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálán (INES) a legenyhébb, 1-es fokozatba (rendellenesség) sorolták.

Koltai ekkor rámutatott: ismét alábecsülte a Paksi Atomerőmű Rt. az esemény súlyossági besorolását. A PA Rt. közleménye szerint ugyanis az üzemzavar után az erőmű INES 0 besorolást kért, az OAH ezt minősítette át 1-es fokozatba.

print cikk nyomtatása
comment Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Sikeres volt a szirénapróba Pakson Greenpeace-demonstráció Paks ellen - tizenhat tüntetőt állítottak elő Mit sugároz Paks? - politikai manipuláció? Fidesz: Már megint turkálnak a paksi húsosfazékban - van titkos dokumentum Feldarabolják a Paksi Atomerőművet? - a Fidesz szerint a kormány titokban hordja szét az intézményt Paks sérült fűtőelemekkel is teljes gőzzel megy

Belépés és regisztráció hirdetés
hirdetés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.