Képek - Gyurcsány: A köztársaság mi vagyunk! - először füttyszóval majd tapssal fogadta a tömeg a beszédet

Előbb füttyszó, majd taps fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ünnepi beszédét szerdán a Nemzeti Múzeumnál. Bozóki, Szili, Kósa is elmondta hivatalos beszédét a március 15-i ünnepségen.

_{2006.03.15 14:04, Forrás: MTI}

Képek a Kossuth téri zászlófelvonásról és ünnepségről

Március 15-i megemlékezési ünnepség a Nemzeti Múzeum előtt képekben

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 158. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a kormányfő egyebek között arról beszélt, hogy "rendszerváltás és forradalom testvérek", és tévednek azok, akik azt mondják, hogy a köztársaság csak ruha, cicoma a nemzet testén, mert a "köztársaság mi magunk vagyunk".

"Téved, aki azt gondolja, hogy a köztársaság csak cicoma a nemzet testén, téved, aki azt gondolja, hogy a köztársaság csak díszes külsőség, téved, aki úgy gondolja, hogy levethető és ledobható, hogy a sárba vethető, mert a köztársaság, honfitársaim, mi magunk vagyunk" - emelte ki a miniszterelnök.

Gondolatmenetét folytatva arról beszélt, téved, aki úgy gondolkodik, hogy köztársaság és nemzet egymást kizáró, egymást helyettesítő fogalmak. Ahogy fogalmazott, haza csak egy van, köztársaság és nemzet a hazában kapcsolódnak össze: "haza és nemzet és köztársaság". Gyurcsány Ferenc arra hívta fel hallgatóságát, hogy legyenek a köztársaság barátai. Hangsúlyozta: a rendszerváltással létrejött köztársaság mindenkié, nem csupán üres szó, s 1848 sem csupán egy szám.

Szabadság, jóhiszeműség, nyugodt hang, nyitottság vagy ribillió - ez a kérdés, válasszatok - tette hozzá Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök beszédében párhuzamot vont 1848 és 1989, illetve a forradalom és rendszerváltás között. Mint mondta, rendszerváltás és forradalom édestestvérek, megszakítják a történelem folytonosságát és a nemzet akaratát érvényesítik.

"Amikor büszkék vagyunk forradalmi hagyományainkra, van okunk büszkének lenni legutolsó békés forradalmunkra, vagy ha úgy jobban tetszik, nagy forradalmi kiegyezésünkre és megegyezésünkre, a tárgyalásos forradalomra, a rendszerváltozásra!" - fogalmazott a kormányfő. Szólt arról, hogy a rendszerváltozásra akkor lehetünk büszkék, ha a harmadik köztársaságra is tisztelettel tekintünk.

Beszédének zárásaként a miniszterelnök azt mondta, nincs más választás, mint jobb világot teremteni a köztársaságért, Magyarországért, a nemzetért. "Gyerünk barátaim, gyerünk honfitársaim" - szavakkal köszönt el Gyurcsány Ferenc. A kormányfő beszéde alatt több helyütt éles, már-már tettlegességig fajuló szóváltás, lökdösődés alakult ki azok között, akik hallgatni akarták Gyurcsány Ferenc beszédét és azok között, akik azt megzavarni érkeztek a térre - tapasztalták a helyszínen az MTI tudósítói.

Az ünnepség előtt fél órával csak meghívottakat, iskolás csoportokat, valamint a sajtó munkatársait engedték be a Múzemkertbe. A kerítésen kívül rekedtek közül többen hangosan nemtetszésüknek adtak hangot. A szóváltásokat élénk sajtóérdeklődés kísérte. A téren három Árpád-sávos zászló is feltűnt, a szóváltások többsége az alatta állókkal alakult ki. "Hazaáruló, vesszen Gyurcsány" kiáltotta maroknyi társaság a Múzeum körút néhány pontjáról.

Néhány tüntető Választási csalás! címmel szórólapokat osztogatott. A szórólapokon március 17-én a Parlament elé hívták embereket azzal a céllal, hogy "bizonyítékokkal" mutassák be, hogy a választásokat valamennyi párt csalással "komédiává alacsonyítva megcsúfolja a demokráciát".

A Múzeumkertben rendezett ünnepségre Gyurcsány Ferenc gyalog érkezett a Kossuth térről. A miniszterelnököt útján biztató tapssal és integetéssel köszöntötték. A Nemzeti Múzeumnál a miniszterelnök ellen demonstrálókat a tömeg többségében elítélően fogadta, a hangoskodókat csendre szólította fel. Az állami ünnepséget komoly biztonsági intézkedések mellett tartották a Nemzeti Múzeumnál. Egyebek között távcsöves mesterlövészek figyeltek a múzeum homlokzatát díszítő szoboralakok mellől.

Garamvölgyi László ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője ugyanakkor az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a biztonsági készültség az idén semmivel nem nagyobb a korábbi évekénél, a mesterlövészek tavaly is ott voltak a Nemzeti Múzeumnál. Szerinte az intézkedést az indokolja, hogy a nemzeti ünnepen a diplomáciai testület, külföldi kormányok képviselői - köztük védett személyek - is jelen vannak.

Bozóki: kultúra nélkül nincs szabadság

A kultúrának szüksége van a szabadságra ahhoz, hogy szabadságot adhasson az embereknek - erről a kulturális miniszter beszélt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 158. évfordulóján szerdán rendezett ünnepségen, Bicskén. A fennállásának 700. és várossá avatásának 20. évfordulóját idén ünneplő település Kossuth terén Bozóki András hangsúlyozta: "sokáig úgy éltünk, hogy csak a művészetben való feloldódás, a kikapcsolódás jelenthette számunkra a szabadságot".

A miniszter elmondta, "kultúra nélkül nincs versenyképesség, nincs gazdasági fejlődés, kultúra nélkül nincs megmaradás". A rendszerváltás óta már nemcsak a művészetben és a kultúrában találhatjuk meg a szabadságunkat - folytatta Bozóki András, hozzátéve: "azt szeretném, hogyha a kultúra szabadsága mellett megerősödne, felvirágozna és a társadalmi gyakorlatban is működne a szabadság kultúrája, amely nemcsak a múzeumokban van, (...) hanem ott van a mindennapjainkban". A későbbiekben arról beszélt, hogy 1848-ban, 1946-ban, illetve 1989-ben kialakult egy történelmi kontinuitás, a köztársaság hagyománya, amely erre a három pillérre épül és amelynek szerves része az 1956-os forradalom emléke és üzenete is.

Bozóki András Kossuth Lajost idézte: "ne civakodjunk a fölött, hogy mik voltunk, egyesüljünk arra, aminek lennünk kell". Szavai szerint Kossuthék egy olyan nemzetet akartak látni, amelynek tagjai nemcsak szabadok, hanem műveltek, széles látókörűek, nyitottak a jövőre és egymásra, olyan emberek, akik egy közösség részei, akiket nem a múlt választ el, hanem a jövő köt össze.

Szili Katalin: aki nemzetben gondolkodik, annak nem lehet vezérlőelve a megosztás

Aki nemzetben gondolkodik, annak nem lehet vezérlőelve a megosztás - jelentette ki az Országgyűlés elnöke szerdán, orosházi ünnepi beszédében.

"Aki a hazában gondolkodik, annak a köztársaságban is hinnie kell, és aki hisz a köztársaságban, az csak a demokrácia értékei szerint gondolkodhat, és nem csak gondolkodhat, hanem cselekedhet is" - mondta Szili Katalin az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 158. évfordulójára emlékező beszédében. A házelnök a francia forradalom hármas jelszavát - szabadság, egyenlőség, testvériség - a szolidaritás eszméinek nevezte, és ehhez saját kívánságait is elsorolta. "Büszke nemzetet, büszke Magyarországot, büszke köztársaságot" - mondta.

Szili Katalin szerint Magyarország 1848-ban "egy pillantás alatt népből nemzett lett a magyar társadalom". Március 15-ét a legszebb és legnagyobb ünnepnek nevezte az Országgyűlés elnöke, aki felhívta hallgatósága figyelmét arra, hogy az ünnep alkalmából "nem feledkezhetünk meg a szabadságküzdelmek harcosairól, így ezekben a pillanatokban 1956 közelgő ötvenedik évfordulójáról sem". Szavai szerint azok alapozták meg azt, hogy Magyarország az európai demokratikus közösség része lett, akik 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben küzdöttek a nemzetért.

A nemzet bizalmáról beszélt Kósa Lajos

A nemzet bizalmáról beszélt szerdán Debrecenben, a nemzeti ünnepen Kósa Lajos, aki szerint a rendszerváltás utáni miniszterelnököket tekintve nem áll jól az ország.

"Nem elég a hatalmat megszerezni, a nemzet bizalmát is el kell nyerni hozzá, e nélkül a hatalom gyenge, kapkodó, hamis" - fogalmazott Debrecen fideszes polgármestere a Kossuth szobornál rendezett március 15-i ünnepségen. Petőfit idézve mondta, hogy a respublika jelszava a tiszta erkölcs, majd hozzátette: ha ez nincs meg, nincs köztársaság, nincs meg a nemzet bizalma, s ekkor a nemzet ügye rosszul áll. Feltette a kérdést: megvan-e a nemzet bizalma, a mostani rendszer, a mostani kormány iránt.

Felidézte a legutóbbi népszavazást, amikor - szerinte - a magyar nemzet mutatott hátat határon túli testvéreinknek a kormány buzdítására. "Ez nem jó út, hogy a bizalom meglegyen a mostani kormány iránt" - mondta. Kósa Lajos szerint látszólag mindent elértünk, amit 1848-ban akartak - demokrácia, köztáraság, szabadság -, de csak a szimbólumok szintjén.

Felsorolta a rendszerváltás utáni miniszterelnököket. Szavai szerint volt orvos-történész, volt pufajkás, volt diákvezér, aki 1989-ben a szovjet csapatok távozására szólított fel, volt besúgó ügynök és "milliárdos ügyeskedő, akit azért nem vonnak eljárás alá, mert elévültek a bűncselekményei", követték egymást. Öt miniszterelnök, nem állunk valami jól - tette hozzá. "A jog előtti egyenlőséget nem sikerült megteremteni (...), akinek van pénze, befolyása az sok mindent megtehet" - fogalmazott az ellenzéki politikus.

Végezetül ismételten a tiszta erkölcsre hívta fel a hallgatóság figyelmét Kósa Lajos mondván: megvesztegethetetlen jellemre van szüksége az országnak, hogy a nemzet bizalma meglegyen az országához, a kormányához. "Magyarország sorsa csak ekkor fordulhat jobbra" - zárta megemlékezését a debreceni polgármester.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Március 15-én történt - forradalom! Kokárda - a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi Gyurcsány kitüntetne, Kuncze nem A március 15-i ünnepségekkel kapcsolatos forgalom-korlátozások