Boros továbbra is cáfolja a dokumentumok valódiságát

<i>"Hamisítványok a Népszabadságban két alkalommal közzétett iratmásolatok, hogy 1989. március 1. és 1990. március 31. között titkosszolgálati tiszt lettem volna."
_{2002.08.21 21:12, Forrás: Népszava}

Az Orbán-kormány PHARE-minisztere szerint a hamisítás ténye magukból a másolatokból is bizonyítható. Kifejti: a kinevező iromány szerint munkába állása időpontja 1965. január 1., noha - mint írja - 1970. szeptember 15-én állt munkába. Hozzáteszi, tévesen szerepel a munkakönyve száma is, ugyancsak a kinevező okmányon.

"Egy másik iromány, amely nyugdíjba vonulásomról rendelkezik állítólag, 1990. III. 31-es dátummal feltüntetni nevemet, édesanyám nevét, és az állítólagos fedőkódot is. A név és a fedőkód együttes szerepeltetése teljességgel elképzelhetetlen, hiszen a fedőkód azt a célt szolgálta, hogy a titkos ügynök neve ne derüljön ki. Ebből az áldokumentumból viszont azonnal kiderül" - áll a közleményben.

Boros Imre közlése szerint a nyugdíjba helyező iromány, amelynek egy másolatát hozzá is eljuttatták, a nyugdíjba helyezés időpontját és az erről rendelkező parancsot ugyancsak március 31-re datálja. Jelzi, 1990. március 31-e szombatra, tehát munkaszüneti napra esett: "felettébb valószínűtlen, hogy munkaszüneti napokon személyzeti ügyekben ügyintézés folyt volna".

Megjegyzi, a "kinevezési parancs hamisítványon" kinevezőként a belügyminiszter van feltüntetve, míg a nyugdíjba küldő parancson aláíróként egy ezredest tüntetnek fel. Szerinte valószínűtlen, hogy a nyugdíjba vonulásról ne a kinevezéssel azonos szinten döntöttek volna.

"A nyugdíjba vonulási hamisítványról" Boros Imre azt írja, hogy sem az iraton szereplő 1990. április 1-jén, sem azóta nem részesült nyugellátásban, munkaviszonya folyamatos és fizeti a tb-járulékot. "Az állítólagos nyugdíjba helyezés időpontjában 42 éves voltam és egészséges. Nem létezett olyan indok, ami miatt nyugdíjba lehetett volna helyezni" - áll a nyilatkozatban. Boros Imre kitér arra is, hogy a parancsok az érintettnek szóltak. Szerinte teljességgel elképzelhetetlen, hogy a felsorolt rendellenességeket ne észlelte volna, és azok kijavítását ne kérte volna.

"Ezt azért nem tettem és nem tehettem, mert ezeket a parancsokat soha meg nem kaptam" - fűzi hozzá a volt miniszter. A képviselő nem zárta ki, hogy jogi lépéseket tegyen, de hogy ki ellen és pontosan milyen ügyben, azt jelenleg jogi szakértők vizsgálják.

A lapban látható parancs szerint Boros 1990. március 31-ig dolgozott századosi rangban a Belügyminisztériumnak. A Magyar Nemzet hétfői számában interjút közöl Boros Imrével, amelyben a politikus cáfolja a róla megjelent dokumentumokat. Elmondása szerint a Népszabadság által közölt hamis irat létezésére már a rendszerváltás idején figyelmeztették őt.

Az Orbán-kormány volt PHARE-minisztere szerint a róla közölt iratban tévesen jelzik munkakönyve számát, édesanyja nevét is.

Boros azt állítja, korábban ismeretlenek pénzt vettek fel a nevében, hogy ezt a tranzakciót később úgy állíthassák be, mintha az ő titkosszolgálati illetménye lett volna az. Nem hiszem, hogy ezek a hamis papírok a Belügyminisztériumtól kerültek volna ki (...) valószínű, hogy azokat a Mécs-bizottság juttatta el a napilaphoz - mondta Boros az interjúban. A jelenleg MDF-es képviselő nem tesz feljelentést, mivel a közvélemény orientálása nem a pereskedéseken múlik.

Mint arról beszámoltunk, a Népszabadság két dokumentum fakszimiléjét közölte. Az egyik szerint Borost 1989-ben a III/II-es csoportfőnökség főoperatív tisztjének nevezték ki. A másik irat értelmében Borost 1990. március 31-i hatállyal nyugállományba helyezték.

Boros maga ismerte be egy interjúban, hogy kapcsolatban állt a rendszerváltás előtt a titkosszolgálatokkal, de akkor nem esett szó arról, hogy szt-tisztként dolgozott volna. Az interjúban elmondottak szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársaként került kapcsolatba a titkosszolgálatokkal, mert egy nemzetközileg is nagyon jelentős partnerünk hosszú éveken keresztül álüzleteket hamisított az MNB nevét felhasználva. Ez az ügy a Volkswagen (VW) konszern és az MNB között végül peren kívüli egyezséggel zárult, a jegybank 1992. november végén 69 millió márkát utalt át a VW-nek. Boros szerepe máig nem tisztázott ebben az ügyben.

Borost 1990 őszén azért bocsátották el az MHB-tól, mert tiltott devizaműveleteket végzett, amely a banknak komoly veszteségeket okozott. Boros 1993. április 1-jétől ismét az MHB vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, éppen egyik korábbi munkakörét betöltve. Nem sokáig, mert 1993. október 15-től már az Állami Vagyonkezelő (ÁV) Rt. ügyvezető igazgatója lett.

Még MHB-s időszakában lett a Kultúrbank (későbbi nevén Banque Indosuez Magyarország, ma Hanwha Bank) vezetője, ide nemsokára követte őt Töröcskei István, Boros mindenkori munkatársa is. A HVG 1993-as írása szerint nem került elő bizonyíték arról, hogy Boros és Töröcskei tulajdonosai voltak-e - a svájci Portus AG-n vagy az osztrák Generalinvest GmbH-n keresztül - a Kultúrbanknak, mint ahogy arról sem, vizsgálódott-e a kérdésben a bankfelügyelet, utóbbi ugyanis nem köteles erről tájékoztatni a közvéleményt.

A Kultúrbank megszervezésével még a Németh-kormány bízta meg Borost. A Kultúrbank külföldi tulajdonosa a Generalinvest Immobilien GmbH lett. Glatz Ferenc, akkori művelődési miniszternek megbízható partnerként ajánlották a céget. A Generalinvestet azonban mindöszsze hetekkel azelőtt, egészen pontosan 1989. december 4-én hozták létre, a későbbi bankalapítás nagyságrendjéhez képest szerény, 3 millió schilling törzstőkével. A Németh-kormány utolsó ülésén azonban visszavonta az állam kultúrbanki apportját, így a korábban még felerészben állami bank teljes egészében külföldi kézre került, s ekkor vagy a Generalinvestnek kellett a tőkéjét a kétszeresére növelnie, vagy új tulajdonosok után kellett nézni. Az akkori törvényes előírások szerint Magyarországon magánszemély nem lehetett banktulajdonos. A Portusról csak annyit lehet tudni, hogy 5 millió svájci frank alaptőkéjű cég, jogosítványai az értékpapírok, ingatlanok adásvételére, illetve ügynöki tevékenységre terjednek ki; az utolsó dokumentálható évben, 1991-ben egyetlen frank nyereségadót sem fizetett, és hogy mérlegét és forgalmi adatait soha nem hozza nyilvánosságra.

A Kultúrbank és tulajdonosa, a Generalinvest 1990. március 28-án 2 millió forint törzstőkével megalakították a Kulturvest Kft.-t, mely tevékenységét az értékpapír-kereskedelemben definiálta.

Boros Imre ekkor egyúttal az MHB nemzetközi igazgatóságának is az első embere. Az MHB-nál vezették például azt a letéti számlát is, amelyre a Generalinvest képviseletében a Portusnál aláírási joggal bíró Karlheinz Hauptmann a Kulturvest alapításához szükséges 25 ezer márkát befizette. Később az MHB-től eltávolított Boros képviselte a Generalinvestet a Kulturvest taggyűlésein. Majd Boros lett az igazgatósági elnöke annak a banknak, amelyet Interbanka néven a Kultúrbank és a Portus hozott létre Prágában.

	[1/2]
1. oldal 2. oldal

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Boros cáfol, de nem akar feljelentést tenni Dávid magyarázatot vár Borostól Boros Imre volt a D-8-as