Hegycsúcs őrzi az eltünt hegymászó nevét

Ozsváth Attila, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnökhelyettese július 24-én tűnt el a pakisztáni Karakorum-hegység Tsarak Tsa nevű gleccserénél.
_{2002.08.06 16:57}

Ozsváth hegymászó társa, Banai Tibor Péter néhány napon keresztül kereste eltűnt barátját, ám mivel nem találta, hazaindult. Most döbbenten áll a személyét ért támadások előtt.

Július elején indultak oda Ozsváth Attila barátjával, azzal a céllal, hogy a Tsarak Tsa gleccsernél minél több 6 ezer méter alatti csúcsot másszanak meg. Először akklimatizálódni kellett, aztán készültek a nagyobb feladatokra. Sikerült feljutniuk egy 5800 méteres csúcsra, amelyet Attila tiszteletére a pakisztáni turisztikai minisztérium jóváhagyásával Attila csúcsnak kereszteltek el. Ezzel a gesztussal is Ozsváth Attila sportemberi nagysága előtt szeretne tisztelegni.

A tragédia elött a Tsarak Tsa gleccseren tettek egy ötnapos túrát. Lavina érte őket, a hógörgeteg elvitte felszerelésük jó részét. Amit tudtak, kiástak, s rossz időben indultak vissza az alaptáborba. Másnap a pihenőnapon is szakadt az eső, s még harmadnap délelőtt is esett. Délutánra aztán javult az idő, július 24-e volt, Attila úgy döntött, visszamegy a hegymászó-felszereléséért és a fényképezőgépéért. Azóta nem látta. Mielőtt elment, azt mondta, siet vissza, legkésőbb július 26-án már újra az alaptáborban lesz. Társát még biztatta, hogy várja a teherhordókat, akik 26-án délben érkeztek.

Miután Attila nem tért vissza már 26-án este elindult a gleccseren. Mivel nagyon rossz idő volt, fényjeleket adott, gondolva, hátha segít neki visszatalálni. Másnap egyedül indult elé, bejárta a gleccsert, de nyomát sem látta. Július 28-án megpróbált megfizetni egy teherhordót, hogy segítsen Attilát keresni. Erre csak egyikük volt hajlandó, de ő is közölte, hogy nem tud mászni, legfeljebb a sérült kiemelésében segédkezik. A keresés sem hozott semmilyen eredményt.

Miután a keresés nem hozott semmilyen sikert az alaptáborban egy obeliszket emelt a tiszteletére , majd a teherhordóval a legközelebbi faluba indultak bejelenteni az eltűnését. Ezt követően Iszlámábádba ment, és bejelentette a történteket a turisztikai minisztériumban és a magyar konzulátuson is.

Azért nem maradt Pakisztánban, mert a helyi hatóságok nem értenek a mentéshez, és szerencsétlenségére a közelben nem volt más expedíció, amelynek tagjai segíthettek volna Attila felkutatásában. Közben elfogyott az élelmiszer, úgy kellett hazatelefonálni, hogy küldjenek pénzt, mert még a hazaút költségét sem tudta volna kifizetni. Több napon át járta a gleccsert, ahol Attilát felfedezhette volna, de nyomát sem találta.

Azt, hogy valaha megtaláljáke Attila holtestét nem tudja. Jelenleg senki sem keresi. Pakisztánban nincs hegyimentő szolgálat, ám egy jól felszerelt magyar csapat elindulhatna a keresésére. Sok pénzbe kerül, és nem biztos, hogy megtalálnák. Azon a részen még az az esély sincs meg, hogy a hó egyszer elolvad.

Nagyon megviselte, amikor megtudta, hogy Attila papája segítségnyújtás elmulasztása miatt rendőrségi feljelentésen gondolkodik. Megérti, hogy borzasztó fájdalmában még parafenoménhoz is fordult, aki állítólag arról tájékoztatta, hogy a fiát elrabolták. Képtelenség, és nem is igaz. Fájlalta azt is, hogy amikor hazajött, nem jött ki a repülőtérre, hogy megkérdezze, mi történt. Tudja, milyen elveszteni egy családtagot, néhány éve az őédesanyja is meghalt. Ami Attila után maradt, azt hiánytalanul elvitte feleségének és két kiskorú gyerekének. De azóta velük sem beszélt.

Az, hogy felkeresse Atilla papáját már megfordult a fejében, ám a család kérése volt, hogy majd ők beszélnek vele. Nem kapott visszajelzést, ám azt nyugodtan elmondhatja, több megértésre számított a barátja édesapja részéről.

Azt mondja sem letartóztatva, sem őrizetbe véve nem volt. Megtette a szükséges lépéseket, bejelentette Attila eltűnését. Sajnos mást, többet nem tudott tenni.

Azt, hogy mikor kívánkozik legközelebb hegycsúcsra még nem tudja. Szerinte a mászás maga az élet. Borzasztó fájdalmas, amikor az ember olyan kollégáját veszti el, aki szinte mindent tudott a hegymászásról. Sajnos nem tudta őt visszatartani, pedig, ha sikerült volna, akkor még velünk lenne.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!