Húsvét a feltámadás ünnepe, szokások itthon és külföldön, hagyományos ételek

A keresztény egyházakban a húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe, kezdettõl fogva a legjelentõsebb, hisz a megváltás, amelynek beteljesedése Krisztus feltámadása, a keresztény örömhír legfontosabb üzenete.
_{2007.04.08 08:00}

A keresztény világ Húsvét ünnepének kialakulása a zsidó Pészah-hoz vezethető vissza. Ekkor ünnepelték a zsidók Egyiptomból való kivonulását. Az Ótestamentum szerint ekkor, az Egyiptomot ért tíz csapás közül az utolsóként, lecsapott a Halál Angyala és magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsának engedelmeskedve azonban bárányt áldoztak, és annak vérével bekenték ajtóikat, így a Halál Angyala őket nem bántotta. A Pészach ünnepének előestéjén fogyasztották el a szokásos Széder esti vacsorát, amely élesztő nélküli kenyérből és borból állt.

Jézus a Gecsemáni kertben, letartóztatásának estéjén a Szédert ülte meg, tanítványai körében fogyasztotta el a vacsorát is, amely azóta az "Utolsó Vacsora" néven lett közismert. Ezen az estén adta őt át Júdás a katonáknak a híres áruló csókkal. Miután Poncius Pilátus nem volt hajlandó ítélkezni felette, a zsidó nép dönthetett, hogy Barabás vagy Jézus részesüljön kegyelemben. Az emberek Barabást választották. Így Jézust, miután saját vállán cipelte végig keresztjét vesztőhelyére, a Golgota, vagyis a Koponyák hegyére, a zsidó Húsvét pénteki napján megfeszítették.

Néhány óra múlva meg is halt a kereszten, családja pedig zsidó szokás szerint egy hegyoldalba vájt barlangban temette el. A barlang szája elé egy nehéz követ görgettek, Pilátus pedig őröket állítatott, mert a jövendölés szerint a harmadik napon Jézus el fogja hagyni a sírt. Másnap szombat, azaz sabbath volt, ilyenkor a tízparancsolat törvényei szerint pihenőnapot kell tartani minden hívőnek. A komoly előírások miatt családja és tanítványai csak vasárnap mehettek el megint nyugvóhelyéhez. Csakhogy a sírt lezáró követ elmozdították és a barlangban nem volt ott a test, csak a leplek, amelyekkel beborították. Két angyal ült a barlangban, majd Máriának megjelent a feltámadt Jézus is.

A Húsvét minden évben más-más napokra esik, úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéj-egyenlőség (március 21.-e) utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük. (A napéj-egyenlőség minden évben kétszer fordul elő, tavasszal és ősszel. Ezeken a napokon a nappal és az éjszaka hossza közel azonos. A tavaszi napéj egyenlőség után egyre hosszabbak lesznek a napok, míg az őszi napéj egyenlőség után az éjszakák hossza növekedik.)

A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra is, mikor éppen holdtölte van. Ílyenkor a húsvétot másnap, azaz március 22-én ünnepeljük. A napéjegyenlőségtől számított legtávolabbra eső időpontja pedig április 25-e lehet. A szélső értékekhez legközelebb 2008. március 23-án és 2011. április 24-én lesz húsvét vasárnapja az elkövetkezendő tíz évben.

	[1/6]
1. oldal Húsvéti szokások Hagyományos húsvéti ételeink Húsvéti szokások más országokban 5. oldal Locsolkodás

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

A húsvétról - mi köze a nyúlnak a tojáshoz? Húsvéti ünnepségek II. János Pál nélkül Locsolkodjunk, vígadjunk Húsvét ünnepén!