A szépség fokmérője

Cseresznyézzünk egy tálból!

Sakurának hívják a japánok, mikor a cseresznyefák százainak ezernyi virága borítja be a fák ágait.

2010.07.08 11:57mngsz.com

A pillekönnyű szirmok jelzik a szemlélőnek, hogy visszavonhatatlanul megérkezett a tavasz. Aki kihagyja a virágoktól szinte roskadozó fák látványát, bizony szegényebb marad egy felejthetetlen élménnyel.

Mire ezt a cikket olvassa kedves olvasó, már nem a virágok szépségével leszünk elfoglalva, hanem sokkal inkább a gyümölcs, roppanós, húsos élvezetével. A cseresznye nem véletlenül örvend nagy népszerűségnek, mivel a téli hónapok után ez az első fogyasztható friss gyümölcsünk. Kezdetben apró termetű, kissé vízízű változataival találkozunk méregdrágán, de az idő haladtával bukkannak elő megizmosodott, nagy szemű társai.

A cseresznye a Közel- Keletről származó madárcseresznye nemesített utóda. Egyes feljegyzések szerint az ókori görög katonák ezzel oltották szomjukat. Tökéletes formája, szépsége, ragyogása és finom édes íze miatt az ókorban az istenek ételének hitték, és már akkor megkezdték nemesítését. A tölgyesekben található madárcseresznye hosszú utat tett meg, míg a híres római ínyenc, Lucullus asztalára került.

A pontuszi Kerasuntból ő hozatott egy akkor kiválónak tartott cseresznyefajtát Itáliába. Kerasunt nevét őrzi a görög kerasos, a latin cerasus, a német Kirsche szó is. Cseresznye szavunkat egyes vélekedések szerint a török hódoltságnak köszönhetjük, lévén ótörök eredetű szó. A Távol-Keleten az ifjúság, a megújulás, a tavasz jelképe. Kínában az irodalmi nyelvezet kedvelt szava. A szó a csecsemő és őszibarack szavak összetétele.

A szépségek ajkát gyakorta hasonlítják a cseresznyéhez, míg a szépség állandó fokmérője a cseresznye ajkú jelző. A cseresznyét enni kifejezés a szerelmeskedés kifinomult megnevezése. Csaknem ezer fajtáját tarják számon. Valamennyi őse a korábban már említett madárcseresznye, melyet vadcseresznyének is hívunk. Néhány neve álljon itt érési sorrendben. Münchebergi, Májusi, Pomázi, Biggareau, Burlat, Valerij Cskalov, Jaboulay, Szomolyai, Margit, János, Sunburst, Solymári, Linda, Germersdorfi, Van, Stella, a már későinek számító Hedelfingeni, a Kavics cseresznye, vagy a Katalin.

Az idők folyamán a gyümölcs egyes típusait különböző jelzőkkel kezdtük illetni, mint korai, kései, hosszúszárú, ropogós, fekete, gömbölyű, vagy egyszerűen óriás. Ki ne ismerné a Solymári gömbölyűt, a Germersdorfi óriást, vagy a Pomázi hosszúszárút! Nehéz ellenállni a ropogós cseresznyének. Kínálja magát fényes bőrével, feszes húsával, ahogy talán egyetlen más gyümölcs sem.

Boros cseresznyeleves

Hozzávalók: 50 dkg cseresznye 1,5 dl vörösbor 10-12 dkg cukor 1 dl tejföl 1 evőkanál rizsliszt (vagy burgonyaliszt, esetleg búzakeményítő) késhegynyi fahéj 3 szem szegfűszeg csipetnyi só

Elkészítés: A cseresznyét mossuk meg és tegyük 7 dl vízbe. Tegyük hozzá a fűszereket és forraljuk fel, majd főzzük 5 percig. Ezután öntsük bele a bort és a cukrot. Keverjük el a lisztet a tejföllel, öntsük a keveréket a levesbe, majd forraljuk fel újra. Várjuk meg, míg egyet rottyan és vegyük le a tűzről. Hidegen, csészékbe adagolva tálaljuk.

Evését nehéz abbahagyni. De miért is kellene? Fél kilót nyugodtan elfogyaszthat bárki egy ültő helyében. Az érés után is élvezhetjük különlegességét, hiszen fagyasztva, aszalva, befőtt formájában könnyen hozzájutunk. Ízletes ételek készíthetők a cseresznyéből. Levesek, mártások, torták, sütemények. Kiváló kísérője egyes főételeknek is.. Kandírozott változatával sütemények díszítésekor és koktélok fogyasztásakor találkozunk.

Előszeretettel fogyasztjuk, gyümölcsteákban, önállóan, vagy keverékként. A gyümölcs leve némi meggyel és citrommal jégágyon pompás nyári frissítő. Karrierjének csúcspontja egyes vélemények szerint, mikor pálinka képében kerül az asztalra. Végül álljon itt néhány érdekesség. Hazánkban szívesen ültették a szőlősorok közé, mert a szőlő elfagyása esetén a gyümölcs hozott gazdájának kárpótlást. Kérgét borba feloldva a köhögés ellen hozott enyhülést. Leveleit fehérborba áztatv a állítólag különleges italt nyerhető Szárából gyógyfőzetek készítettek.

A cseresznyemagokat lenvászonba téve, kályhán melegítve eleink melegítőpárnának használták. S végezetül ne feledkezzünk el arról, hogy ékszerként sem akármi. Elég csak a száraival a fülünk köré kanyarított cseresznyegömbökre gondolni. Jó barátokat, teli tálakat, jó cseresznyézést kívánok! Mészáros Tibor Schnitta és WACS díjas éttermi mester

Csirke cseresznyével

Hozzávalók: 1 csirke, 30 dkg cseresznye, 1 dl sherry, 4 dkg vaj,2 gerezd fokhagyma , 1 teáskanál mustár 1 csokor petrezselyemzöld ,késhegynyi őrölt gyömbér

Elkészítés: A csirkét tisztítsuk meg, daraboljuk fel és sózzuk be. Melegítsük meg a vajat egy serpenyőben. Pirítsuk meg a szétzúzott fokhagymát, majd a csirkedarabokat is tegyük a vajra és minden oldalukat süssük aranybarnára. Tegyük a csirkedarabokat tűzálló tálba. A kimagozott cseresznyét rakjuk a hús köré.

Szórjuk meg a fűszerekkel, majd locsoljuk meg a mustárral elkevert sherryvel. Fedjük le a tálat szorosan, és forró sütőben 40 percig süssük. Szerecsendióval ízesített burgonyapüré és ecetes cseresznye illik mellé.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.