A mű Zsemlye Ildikó alkotása

Felavatták Janikovszky Éva szegedi szobrát

A szobor az író nevét viselő kollégium előtt áll; a bronz portré a Munkácsy Mihály-díjas Zsemlye Ildikó alkotása.

2010.10.15 11:45MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Janikovszky Éva a magyar gyermekirodalom egyik legnagyobb alakja volt - mondta az avatóünnepségen Komáromi Gabriella Apáczai Csere János-díjas író, tanár.

A magyar gyermekirodalom történetében "fényes lapokat" találhatunk a huszadik század elején, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes és Móra Ferenc révén.

Hasonló "fényes lapokat" láthatunk a század második felében is, hiszen volt egy Janikovszky Évánk, egy Lázár Ervinünk, egy Békés Pálunk, s van egy Csukás Istvánunk - fogalmazott az író.

Janikovszky Éva személye össze is kapcsolja ezt a két fényes korszakot, hiszen gyerekkorát nagyapja, Bartos Lipót szegedi könyvesboltjában töltötte, ahol gyakori vendég volt Móra Ferenc is - tette hozzá Komáromi Gabriella.

Mint kifejtette, Janikovszky Éva saját, összetéveszthetetlen műfajt alkotott, melyet gyermekmonológnak is nevezhetünk. Első könyve - a Csip-Csup - 1957-ben jelent meg Kispál Éva néven. 1960-ban Szalmaláng című kötetét már Janikovszky Éva néven publikálta.

Több mint három tucat könyvet írt, melyeket összesen harmincöt nyelvre fordítottak le, s Svájcban jelenleg is készül öt művének francia változata.

A Kossuth- és József Attila-díjas író Kucses Éva néven 1926. április 23-án született a csongrádi megyeszékhelyen, és 2003 nyarán hunyt el Budapesten.

Felsőfokú tanulmányait a szegedi egyetemen folytatta 1944-48 között filozófia, néprajz, magyar és német szakon, majd 1948 és 1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen hallgatott filozófiát, pszichológiát és politikai gazdaságtant.

Janikovszky Éva 1950-53 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium főelőadója volt, 1953-tól 1987-ig az Ifjúsági (mai nevén Móra) Könyvkiadónál lektorként dolgozott. 1964-től 1987-ig a kiadó főszerkesztője, közben 1981-1982 között a Minerva Kiadó szerkesztője volt.

1987-ben nyugdíjba vonult, de ezután is a Móra kiadó munkatársa, később igazgatósági tagja volt. Írói munkásságáért megkapta a József Attila-díjat (1977), az Ifjúsági díjat (1979), a Gyermekekért-díjat (1986), a Greve-díjat (1990), a Budapestért-díjat (1993), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díját (1994).

Az 1988-ban a Mosolyrend Lovagjává választott írót a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, Móra- és Szent Imre-díjjal is kitüntették. A Kossuth-díjat 2003-ban, néhány hónappal halála előtt - betegsége miatt - otthonában vette át.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.