Meglelte a gyúlékony levegőt

"Nézd már, egy hidrogén" - 200 éve halt meg Henry Cavendish

A kétszáz éve, 1810. február 24-én elhunyt Henry Cavendish korának legtehetségesebb, de legfurcsább tudósa is volt. Ő állított elő elsőként vegytiszta hidrogént (ahogy ő nevezte, "gyúlékony levegőt"), ő egyesítette azt először oxigénnel és kapott eredményül vizet, s ő határozta meg elsőként nagy pontossággal a Föld tömegét.

2010.02.22 17:21MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A fényűzés világába született 1731. október 10-én, egyik nagyapja a devonshire-i, a másik a kenti herceg volt. Anyja korán meghalt, apja soha nem nősült meg újra. Cavendish a legelőkelőbb iskolákat végezte, de diplomát nem szerzett, inkább utazgatott és kísérletezésekbe kezdett. Anyagi helyzete lehetővé tette, hogy házát hatalmas laboratóriummá alakítsa, ahol nem kellett más tudósokkal együttműködnie.

Egyébként is betegesen szerény ember volt, szinte fizikai kínokat érzett, ha másokkal kellett érintkeznie, még házvezetőnőjével is csak levelezett.

A társadalmi érintkezési formák iránt táplált megvetése és titkolózási hajlama miatt kutatási eredményeit még tudós társai is alig ismerték. Legnagyobb bosszúságukra gyakran utalt olyan kísérletek eredményeire, amiket rajta kívül élő ember nem ismert. Ennek folytán korát száz évvel megelőző kísérleteiről száz évig nem is szerzett senki tudomást, csak ekkor dolgozták csak fel hagyatékát, s derült ki, hogy eredményei legtöbbjét azóta valaki már újra felfedezte.

Cavendish rájött (egyebek közt) az energia-megmaradás törvényére, Charles gáztörvényére és az elektromos vezetés alapelveire. Ő vezette be (Ohm előtt) az ellenállás és potenciál fogalmát, és felfedezte a Coulomb-törvényt is, azaz hogy a két elektromos töltés között ható erő fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. Az egyes anyagok vezetőképességét saját testét mérőműszerként használva hasonlította össze: az elektródákat fogva megmérte, hogy az áramütést csak az ujjaiban, avagy csuklójában, sőt könyökéig érzi, feljegyzéseit addig vezette, amíg a fájdalomtól ki nem hullott a toll a kezéből.

Megállapította azt is, hogy megváltozik a vezető töltésbefogadó képessége, ha a környezetét különböző szigetelőanyagokkal töltjük ki - ehhez a felismeréshez két emberöltő multával jutott el Faraday. Sejtette Kelvin felfedezését, hogy az árapálysúrlódás lassítja a Föld forgását. Kémiai kísérletei során vizsgálta az arzén tulajdonságait, kísérleteket végzett széndioxiddal s megelőlegezte a nemesgázok elemcsoportjának felfedezését.

A teljesen magányosan élő Cavendish 78 éves korában, életében először, megbetegedett és 1810. február 24-én meghalt. Emlékére alapította egyik oldalági rokona és vagyonának örököse Cambridge-ben a Cavendish Laboratóriumot, amely 1874 óta számtalan Nobel-díjast adott a világnak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.