Kultúra

Több mint 38 millió dollárért kelt el a héber Biblia legkorábbi ismert példánya

A Sassoon-kódex a világ jelenleg ismert legrégebbi, héber nyelvű, csaknem a teljes szöveget tartalmazó, kézzel írt Bibliája.

2023.05.18 12:19MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A legkorábbi ismert héber Biblia 38,1 millió dollárért (13 milliárd forint) kelt el a Sotheby's New York-i aukcióján - jelentette az izraeli média csütörtökön.

A Codex Sassoon, a héber Biblia legkorábbi ismert példánya leütési ára a valaha zsidó kéziratért fizetett legmagasabb összeg. Alfred Moses amerikai diplomata vásárolta meg, és a Tel-Avivban működő Anu nevű, korábban Diaszpóra Múzeumnak nevezett intézménynek adományozta.

Az 1100 éves kódexet korábban ebben a múzeumban is kiállították egy hétre a nagyközönség számára egy nemzetközi bemutatókörút részeként. Az értékes műtárgyat a Zsidó Nép Múzeuma Amerikai Barátai nevű szervezet számára vette meg az adomámyozó, és ezért az várhatóan visszatér Tel-Avivba, ám már az állandó kiállítás részeként. Az aukción mindössze néhány percig tartott a licitálás, noha számos országból érkeztek ajánlattevők.

A Sassoon-kódex a világ jelenleg ismert legrégebbi, héber nyelvű, csaknem a teljes szöveget tartalmazó, kézzel írt Bibliája, amely az Ószövetség könyveit tartalmazza. A kódexet egyik korábbi tulajdonosáról, David Solomon Sassoonról nevezték el, aki 1929-ben szerezte meg magángyűjteménye, a világ legnagyobb huszadik századi judaisztikai és hebraisztikai kollekciója számára.

A Sotheby's közlése szerint az eddigi tulajdonos, Jacqui Safra műgyűjtő a közelmúltban elvégeztette a műtárgy szénizotópos kormeghatározását, amely megerősítette, hogy régebbi az Aleppó-kódexnél és a Leningrádi kódexnél, a két másik hasonló, jelentős korai héber Bibliánál.

A kódexet a tudományos vizsgálatok alapján a 9. század végén vagy a 10. század elején írták, és a Bibliának csaknem a teljes szövegét tartalmazza. A valaha talált legrégebbi bibliai szövegek-szövegrészeket 1947-ben, a Holt-tenger melletti Kumránban fedezték fel, és az i. e. harmadik-első században készültek.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.