Kultúra

A koszovói albánok függetlenségi harcát bemutató múzeum lett egy pristinai börtön

A koszovói albánok második világháború óta vívott függetlenségi harcának állomásait mutatja be az a múzeum, amelyet egy hajdani börtön falai közt alakítottak ki Pristinában.

2020.06.14 06:30MTI

Koszovó 1999. április 13-át tartja a szerb elnyomás alóli felszabadulása napjának, ekkor kezdődött meg a szerbek elűzése a helyi albánok által saját területüknek tartott térségből. Koszovót a szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tartják, a térségben azonban már csak alig százezer szerb él, éppen 1999-ben kezdődött meg nagymértékű elvándorlásuk.

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.

Koszovó végül 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó függetlenségét több mint száz ország ismerte el, de öt európai uniós tagállam - Szlovákia, Románia, Ciprus, Görögország és Spanyolország -, valamint Oroszország és Kína szerint sem önálló állam Koszovó.

A mai napig tartó küzdelemnek emléket állítva nyitották meg pénteken a függetlenségért vívott harc múzeumát a koszovói fővárosban.

Az épületbe lépve az ironikus "Isten hozott" graffiti várja a nézelődőket. Egy egykori rab elmondása szerint a cellákban nem voltak ágyak, deszkákra ácsoltak négy lábat, hogy priccsként szolgáljon. A magánzárkáknak ablaka sem volt, egy fémlapot lyukasztgattak ki 36 helyen, hogy fény jöjjön a cellába.

Az egykori börtönt 1945-ben építették a jugoszláv kommunista rezsim politikai foglyai. A kiállítás az objektum születésének körülményeivel kezdődik, és bemutatja a titói Jugoszláviát, a hatvanas évek függetlenségi törekvéseit, az 1968-as és 1981-es tiltakozásokat, majd a kilencvenes évek délszláv háborúit követő önálló államok létrejöttét és Jugoszlávia felbomlását, egészen az 1999-es szerb-koszovói konfliktusokig vezetve a látogatókat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció

Pattanjunk fel! - Csurgó és Abasár

Csurgó egy 5300 lelket számláló kisváros Belső-Somogy, Zalai-dombság, és a Dráva vidék - találkozásánál, történelme egészen az államalapításig nyúlik vissza.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.