Programajánló

Hangversennyel ünnepel januárban a 15 éves Szent Efrém Férfikar

2006-ban megnyerték a Hajnówka Ortodox Zenei Fesztivált és Versenyt, amely új utat nyitott a Szent Efrém előtt.

2017.01.01 03:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Állandóan formálódó és mindig új zenei kihívásokkal, stúdiumokkal foglalkozó baráti társaságként jellemezte a 15 éves Szent Efrém Férfikart Bubnó Tamás művészeti vezető az MTI-nek adott interjújában. Az együttes hangversennyel ünnepli születésnapját a Szent István-bazilikában január 7-én.

Az új év az Orientale lumen (Kelet világossága) sorozat hatodik évadával indul, a Szent Efrém Férfikar ünnepi koncertjén az ortodox karácsonyhoz kapcsolódva az együttes repertoárjának legjavából énekelnek a férfikar jelenlegi és régebbi tagjai - mondta el a művészeti vezető.

A mediterráneum, a szláv világ és a Kárpát-medence karácsonyi tradíciójából összeállított programot Sipos Mihály, a Muzsikás együttes primáriusa hegedűszólói színesítik. A korábbi tagság jelenlétével a műsor egyes részeiben 35 tagú férfikarrá bővül a Szent Efrém, és a hagyományos kántálásba az egész közönséget bevonják.

Bubnó Tamás az együttes megalakulásáról elmondta: Kárpátalján járva a kezébe adták Boksay János görögkatolikus zeneszerző és népzenegyűjtő férfikari liturgiáját, amelyet hazahozott Magyarországra. Hollós Máté, a Hungaroton ügyvezető igazgatója azt javasolta, hogy rögzítsék ezt a szép és értékes anyagot, amely a magyar zenetörténet egy elveszettnek hitt darabja volt. Az együttes tehát 2002-ben ezért jött létre alkalmi társulásként barátok, tanítványok és munkatársak részvételével, és az első lemezfelvétel jól sikerült. Együtt maradtak, mert úgy látták, hogy a közönségnek tetszik, amikor a kórus az istentiszteleteken vagy koncerteken megszólal.

"A legfontosabb mindannyiunk számára, hogy a zenével foglalkozhatunk" - hangsúlyozta Bubnó Tamás, hozzátéve: a kezdetek csak a bizánci zenéről szóltak, majd mások mellett Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán és kortárs zeneszerzők műveinek bemutatásával is bővült a repertoár.

A művészeti vezető felidézte, hogy 2006-ban megnyerték a Hajnówka Ortodox Zenei Fesztivált és Versenyt, amely új utat nyitott a Szent Efrém előtt. Az utolsó és legtermékenyebb korszakuk 2012-ben kezdődött, ekkor indították útjára a Kelet világossága sorozatukat karácsony, húsvét és pünkösd ünnepéhez kötődve.

Kiemelte: céljuk kezdetektől a profizmus volt, koncertjeiken a magyar közönség előtt eddig ismeretlen előadóművészeket mutathattak be, köztük Abeer Nehme libanoni énekesnőt.

A 15 év alatt a világ négy földrészén jártak, és itthon is folyamatosan koncerteznek, felléphettek többek között a King's Singerssel is - emlékeztetett Bubnó Tamás, hozzátéve: csupa olyan mérföldkőnek is számító dolog sűrűsödött össze az elmúlt öt évben, hogy ők maguk is kapkodták a fejüket. Ez inspiráló, de nagyon sok munkát kíván - fogalmazott.

Kitért arra is, hogy szeretnek átiratokat készíteni. A Budapest Music Center hagyományosan velük zárja az évet - itt a klasszikus zenék mellett filmzenéket, középkori kocsmanótákat vagy éppen Bernstein-dalokat szólaltatnak meg általában 6-15 énekes közreműködésével, de például Liszt A négy elem című művét 32-en énekelték a novemberi koncerten.

Jövő májusban a Magyar Rádió kortárszenei sorozatában az Észt Nemzeti Énekkarnál dolgozó olasz kolléga Stabat Mater című alkotását mutatják be. A zeneszerző Alberto Schiavo ismeretlenül kereste meg őket, és nagy megtiszteltetés, hogy ennek a műnek Magyarországon lesz az ősbemutatója, és csak utána hallhatja a közönség Angliában és Franciaországban a Szent Efrém előadásában - mutatott rá Bubnó Tamás.

A férfikar névadójáról elmondta, hogy Szír Szent Efrém (306-373) nagy hittudós, tanár, kiváló költő és zeneszerző volt, akit kortársai a Szentlélek hárfája címmel illettek.

A művészeti vezető hangsúlyozta: az intellektuálisan és érzelmileg is motivált ember szeret játszani, és a zene, ezen belül pedig a kamarazene is olyan terület, amely nagy lehetőséget ad erre. Nem véletlen, hogy a zenét a világ minden nyelvén értik - vélekedett, hozzátéve: a zene elsősorban nem hallgatásra született, korábban a zeneszerzők maguk is előadták műveiket, játszottak. A hangversenyek születése a romantika és a bécsi klasszika mezsgyéjére tehető, ekkor lett a mesterből "elérhetetlen" művész - fogalmazott Bubnó Tamás, kiemelve: "számomra minden téren, ahol dolgozom, a stúdium a cél, és nem a siker".

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.