Könyvhét

Könyvfesztivál - A Kronosz Kiadó újdonságai

A rómaiak hajózási szokásairól szóló, a pécsi zsidóság háború alatti szenvedéseit bemutató, valamint az egykori keletnémet állambiztonság magyarországi működését vizsgáló köteteket jelentetett meg a pécsi Koronsz Kiadó a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra.

2016.04.22 00:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Erőss Zsolt, a 2012 óta működő - főként történelmi, társadalomtudományi és várostörténeti könyveket megjelentető - kiadóvezetője az MTI-nek elmondta, hogy Grüll Tibor ókortörténész A tenger gyümölcsei - A tengerek szerepe a Római Birodalom gazdaságában című tudományos-ismeretterjesztő könyve az egyre növekvő jelentőségű búvárrégészet Magyarországon eddig ismeretlen kutatási eredményeit is az olvasók elé tárja.

A nyolcvan képpel és hét színes térképpel illusztrált kiadvány a Római Birodalom vízi kultúrájának gazdasági vonatkozásait járja körbe a halászattól, a tengeri áramlatok és a tájékozódás korabeli módszereinek leírásán keresztül a kereskedelemig és a római kikötők mindennapjainak ismertetéséig. A kötetben külön rész foglalkozik a történelmi korok nélkülözhetetlen élelmiszer-tartósítójával, a sóval és a rómaiak által használt sólepárló-módszerekkel - ismertette.

A Kronosz az idei könyvfesztiválra jelentette meg a Hábel János pécsi helytörténész által válogatott és szerkesztett Pécsi levelek 1944-ből - Dokumentumok a "zsidókérdés" pécsi megoldásáról című forrásgyűjteményét, amelyben a megyeszékhely izraelita lakosságának 1930-as évekbeli és második világháborús szenvedéseit tárja az olvasók elé több mint háromszáz levéltári dokumentum közreadásával.

Ezek kisebb részben a zsidótörvényeket elszenvedők egymás közötti levelezéseiből, nagyobb hányadban a kényszerintézkedéseket végrehajtó városigazgatás és hivatalok által az érintetteknek írt levelekből állnak. A tematikus felépítésnek köszönhetően a maga teljességében tárja az olvasók elé a pécsi zsidóság tragédiáját - vélekedett Erőss Zsolt.

A Kronosz Kiadó vezetője szerint szintén nagy érdeklődésre tarthat számot Slachta Krisztina szociológus, történész Megfigyelt szabadság - A keletnémet és a magyar állambiztonsági szervek együttműködése a Kádár-kori Magyarországon 1956-1990 című munkája, amely az egykori Német Demokratikus Köztársaság állambiztonsági szolgálata (Stasi) Magyarországon működő operatív csoportjának mintegy három évtizedes történetét mutatja be a szervezet 1961-es megalapításától a keleti blokkban lezajlott politikai átalakulásokig, 1989 őszéig.

A könyv a források tükrében elemzi a korszak magyarországi idegenforgalmának történetét, különös tekintettel a Balaton mint találkozási pont szerepére, valamint a kelet- és nyugat-németek utazási szokásainak változásait is vizsgálja - részletezte Erőss Zsolt. A szerző a kötet megírásához részben német levéltári adatokat, részben az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárban fellelhető dokumentumokat használt fel.

A Thienemann Tivadar és a mai szaktudományok - Írások születése 125. évfordulójára című tanulmánykötet a Pécsett máig élő kultusz övezte irodalomtörténésznek állít emléket, aki tavaly lett volna 125 éves. A P. Müller Péter irodalomtörténész által szerkesztett kötetben Dávidházi Péter akadémikus, irodalomtörténész, Thomka Beáta, Nagy Imre és Rákai Orsolya irodalomtörténészek, Pléh Csaba nyelvész, pszichológus, Takáts József eszmetörténész, Havasréti József kommunikációkutató, valamint Gyáni Gábor, Ujváry Gábor és Lengvári István történészek tanulmányai olvashatók.

Erőss Zsolt szerint magyar nyelven eddig még nem jelent meg olyan átfogó monográfia, mint Fedeles Tamás Isten nevében utazunk című könyve, amelyben a középkori keresztény zarándokok, a búcsújárás és a kegyhelyek történetét járja körbe a történész szerző.

A keresztény zarándoklatok az utóbbi évtizedekben ismét virágkorukat élik, különösen az El Camino, a Santiago de Compostelába vezető út áll a figyelem középpontjában - elevenítette fel a kiadó vezetője. A gazdagon illusztrált hiánypótló többek között könyv olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mely társadalmi rétegek tagjai vállalkoztak a távoli kegyhelyek meglátogatására és hogy mennyi időre volt szükség a középkorban ahhoz, hogy a zarándokok a Brit-szigetekről Rómába vagy Velencéből a Szentföldre jussanak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.