Retúr

Végleges döntés született a Hatvany-gyűjteményben szereplő Constable-kép visszaadásáról

A Brightoni tengerpart című kép a hiányos kronológia szerint 1962-ben került a londoni Leger galériába, majd a worchesteri Broadway Art Gallerybe.

2015.09.11 07:28MTI

A brit kormány vitatott műkincsekkel foglalkozó tanácsadó testületének (Spoliation Advisory Panel) állásfoglalása nyomán végleges döntés született arról, hogy a londoni Tate Gallery visszaadja az örökösöknek John Constable angol festő (1776-1837) egyik művét, amelyet a második világháború idején raboltak el Hatvany Ferenc báró gyűjteményéből - közölte az ügy kommunikációjával megbízott cég csütörtökön az MTI-vel.

A Brightoni tengerpart című kép a hiányos kronológia szerint 1962-ben került a londoni Leger galériába, majd a worchesteri Broadway Art Gallerybe. Ott vásárolta meg egy P.M. Rainsford nevű nő, aki végül a Tate-nek adományozta a művet 1986-ban.

A Constable-festmény szerepelt a Magyarországról a második világháború és a zsidóüldözések idején eltűnt műkincsek Mravik László által szerkesztett katalógusában, a témában alapműnek számító Sacco di Budapest című kiadványban, így 1998 óta bárkinek feltűnhetett volna, hogy a Tate galériában lévő mű azonos azzal, amely a Hatvany-gyűjteményben volt. Ez azonban csak 2011-ben történt meg, amikor egy művészettörténész összevetette az eltűnt képek listáját több angliai múzeum gyűjteményével.

Az egykori Hatvany-gyűjtemény örökösei 2012-ben nyújtották be igényüket a Brightoni tengerpart című festményre az ezekben az ügyekben illetékes tanácsadó testülethez, amely már 2014-ben javasolta a Tate-nek, hogy adja vissza az alkotást a jogos örökösöknek. A galéria így is döntött.

A hírre azonban felfigyelt a Szépművészeti Múzeum, és megküldött a londoni intézménynek egy 1946-os kiviteli engedélyt, amely szerint a festményt hivatalos úton vitték ki Magyarországról, bár nem a Hatvany család, hanem egy általuk ismeretlen kérelmező.

Ezek után mind a Tate, mind a Hatvany család újabb kutatásba kezdett. Ezt a kutatást zárta le most a panel azzal, hogy újra megállapította: a festmény a második világháború idején került ki a Hatvany-gyűjteményből, és a feltárt bizonyítékok alapján valószínű, hogy a képet olyan személyek vitték ki az országból, akik vagy nem tudták, hogy a Hatvany-gyűjteménybe tartozik és szerepel világháború alatt eltűnt műkincsek listáján, vagy bíztak abban, hogy a Szépművészeti Múzeum által lefolytatott kiviteli eljárás alatt ez a tény nem tűnik fel senkinek.

A közlemény szerint a Szépművészeti Múzeumnak az üggyel kapcsolatos lépése meglepte Mravik Lászlót, mert amikor állami megbízásból a Sacco di Budapestet szerkesztette, nem kutathatott a Szépművészeti Múzeum adattárában. Reményei szerint ezek után a Szépművészeti Múzeum megnyitja adattárát, és érdemi segítséget nyújt, akár abban is, hogy az általa esetlegesen jogtalanul őrzött műtárgyak is visszakerülhessenek jogos tulajdonosukhoz.

A Hatvany-örökösöket képviselő ügyvéd korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború végén elhurcolt gyűjtemény számos további darabjának sorsa még mindig ismeretlen - vagy ismert ugyan, de például Oroszországban vannak, ahonnan egyelőre nem sikerült visszakapni őket.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.