Közkincs

Mostantól szabadon felhasználhatók a Radnóti-versek

A 70 éves szerzői jogi védelem lejártával Saint-Exupéry és Edvard Munch művei is közkincsbe kerültek.

_{2014.12.31 10:52}_ma.hu

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_{Fotó: Facebook/Radnóti Miklós}

Január 1-jétől bárki szabadon felhasználhatja Radnóti Miklós műveit, mivel lejár verseinek szerzői jogi védelme. Ez azt jelenti, hogy engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül jelenhetnek meg a versek könyv, hangoskönyv formátumban, sőt a mentesség a megzenésítésre is vonatkozik. Holnaptól a közkincsbe kerülnek más olyan alkotók művei is, akik 1944-ben hunytak el – mint a francia Saint-Exupéry író vagy a norvég Edvard Munch festőművész - írja az Artisjus hírlevelében.

A most lejáró védelmű művészek közül kiemelkedik Radnóti Miklós (1909-1944) neve, aki a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. A második világháború végén zsidó származása miatt munkaszolgálatosként kegyetlen körülmények között dolgoztatták, majd Abda mellett kivégezték és tömegsírba helyezték. A Nem tudhatom, a Levél a hitveshez és sok más verse beleégett minden magyar ember emlékezetébe, jóval túlmenően a kötelező iskolai memoritereken.

A 70 éve elhunyt Radnóti Miklós verseit 2015. január elsejétől bárki szabadon, tehát engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja – akár könyvkiadásról, internetes közlésről, megzenésítésről vagy éppen hangoskönyv készítéséről van szó.
Az Artisjus adatbázisában közel 200 olyan dal szerepel, amelyek Radnóti műveire épültek: Bárdos Lajos kórusműveitől a Kaláka együttesen át a ma igen népszerű Szabó Balázsig, akinek koncertjein mindig különös csúcspontot jelent a Radnóti-versre írt Bájoló. Ezek a dalok mostantól „felemás” szerzői jogi védelmet élveznek: zenéjüket továbbra is védi a jog, szövegüket már nem. Tehát például lemezen történő kiadásukra vagy online zeneáruházas letöltésükre feleakkora jogdíj megfizetésével lesz lehetőség.

Akiknek a művei szintén szabadon felhasználhatók 2015. január 1-jétől:

Külföldi:
* Antoine de Saint-Exupéry, francia író, 1900-1944, a Kis herceg alkotója (természetesen csak az eredeti, francia nyelvű változat – a fordítók szerzői jogait külön kell vizsgálni)
* Edvard Munch, norvég expresszionista festő, 1863-1944, a Sikoly alkotója

Magyar:
* Balogh Rudolf, fotográfus, 1879-1944, a „magyaros stílus” egyik megteremtője. A róla elnevezett állami kitüntetés a magyar fotográfia legrangosabb szakmai díja.
* Dési Huber István, festőművész, grafikus, 1895-1944.
* Horvay János, szobrász, 1874-1944, a „Kossuth-szobrok specialistája”. Ő alkotta a melankolikus Kossuth-szoborcsoportot is a budapesti Kossuth-térre, amelyet 1952-ben eltávolítottak, majd Dombóváron állították fel 1973-ban. Most az Országház előtt ismét látható a csoport, amely az eredeti másolata.
* Róth Miksa, üvegfestő és mozaikművész, 1865-1944. Művei megtalálhatók többek között az Országházban, a Szent István Bazilikában és a Zeneakadémián.
* Szomory Dezső, író, drámaíró 1869-1944, több máig népszerű színdarab, például a Hermelin és a II. József alkotója.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!