MÜPA

Várjon Dénes: "Szeretném, ha itthon is több fényt vetülne Veress Sándor életművére"

A Hommage a Paul Klee bemutatásakor a zeneművet inspiráló hét Klee-alkotást ki is vetítik, így téve teljessé a művészeti élményt.

_{2015.01.01 02:30MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

"Szeretném, ha itthon is több fény vetülne Veress Sándor életművére, ezért Hommage a Paul Klee című darabját és Négy erdélyi táncát is bemutatjuk feleségemmel és zenészbarátaimmal január 7-én a Művészetek Palotájában" - mondta el Várjon Dénes zongoraművész az MTI-nek.

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben adandó koncertre Magyarországra érkezik a neves svájci oboaművész, zeneszerző és karmester, Heinz Holliger, Veress Sándor egykori tanítványa is, aki ezúttal a Liszt Ferenc Kamarazenekart vezényli. A koncert szólistájaként Várjon Dénes mellett színpadra lép felesége, a szintén zongoraművész Simon Izabella, valamint a fiatal német hegedűművész, Veronika Eberle.

"Egy zenekari koncertre kaptam felkérést, így kerestem meg a Liszt Ferenc Kamarazenekart, akikkel annak idején egyik első fontos koncertemet adtam 16 éves koromban, karmesternek pedig régi barátomat és zenésztársamat, Heinz Holligert kértem fel. Kettősversenyekben gondolkodtunk, és Holliger révén mindenképpen szerettünk volna Veress-műveket is játszani, ezért a két zongorára és kamarazenekarra írt Hommage a Paul Klee-re esett a választás, amelyet Izabella és én már többször játszottunk, Holligerrel is. Szintén nagyon szeretjük Mendelssohn fiatalkori remekműveit, így a hegedűre, zongorára és kamarazenekarra írt d-moll kettősversenyt is műsorra tűztük" - magyarázta Várjon Dénes.

A hegedűszólóra a német Veronika Eberlét Holliger ajánlotta, miként az ő választása volt Haydn e-moll "Gyász" szimfóniája és Veress Négy erdélyi tánca is - tette hozzá a zongoraművész.

Várjon Dénes kiemelte, hogy a Hommage a Paul Klee bemutatásakor a zeneművet inspiráló hét Klee-alkotást ki is vetítik, így téve teljessé a művészeti élményt.

Veress Sándor élete nyolcvannégy évének csak a felét élte le itthon, a másik negyvenkettőt Svájcban. 1949-ben emigrált az általa egyre diktatórikusabbnak érzett Magyarországról. Klee művészetével egy bázeli kiállításon találkozott az 1950-es évek elején, ennek hatására komponálta a Művészetek Palotájában is felcsendülő darabot, amely egyik legnépszerűbb művévé vált.

Kodály és Bartók tanítványa volt, Bartók asszisztensének is meghívta a Tudományos Akadémiára, tanítványai között pedig olyan nagyságok vannak, mint Kurtág és Ligeti vagy épp Heinz Holliger.

"Veress Sándor életműve Magyarországon méltatlanul mellőzött, aminek tulajdonképpen nem tudom az okát. Talán az játszhat ebben szerepet, hogy nagyon hamar elhagyta az országot, és Svájcban telepedett le, ahol ma sokkal többet játsszák a műveit, főleg Holligernek köszönhetően. De az is közrejátszhat ebben, hogy Magyarországon Bartók óriása mellett árnyék vetül számos nagyszerű komponistára. Veress Sándor mellett több olyan szerző is van, akikkel többet kellene foglalkoznunk: ilyen Lajtha László, Weiner Leó vagy Dohnányi Ernő, bár őt szerencsére az utóbbi időben kicsit többet játsszák" - fejtegette Várjon Dénes.

Mint mondta, jó pár zenésztársával próbálnak azért tenni, hogy Veress Sándor életműve ismertebb legyen Magyarországon. "Néhány éve rendeztünk egy Veress Sándor Fesztivált a Müpában, azon is itt volt Holliger, ezen kívül lemezre rögzítettük számos művét Perényi Miklóssal, Takács-Nagy Gáborral és másokkal" - idézte fel.

Várjon Dénes szerint Mendelssohn is méltatlanul perifériára szorult Magyarországon, jó pár művét csak nagyon ritkán tűzik műsorra, és a zongoristák sem használják ki hihetetlenül gazdag életművét. "Igazi csodagyerek volt, csak Mozarthoz lehet hasonlítani. Rengeteg nagyszerű korai művet szerzett, köztük azt a kettősversenyt, amely január 7-én is felcsendül a Művészetek Palotájában" - emelte ki.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter