300 festményt szinte azonnal visszakap

Több száz képet kap vissza a lopott műkincsek őrzője

Napokon belül befejeződik a Münchenben talált festménygyűjtemény vizsgálata, és ezután Cornelius Gurlitt több mint 300 képet azonnal visszakaphat. Zsidó szervezetek bírálják a tervet.

2013.11.21 17:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nyomozást vezető ügyész a lapnak elmondta, hogy legkésőbb november utolsó hetében véget ér az 1280 festmény, grafika és nyomat eredetének megállapítását célzó vizsgálat első szakasza. A képek származását vizsgáló szakértői csoport várhatóan nagyjából 310 alkotásról állapítja meg, hogy a jogos tulajdonos Cornelius Gurlitt.

A nácik megbízásából dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt fiának Müncheni lakásában egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során 121 bekeretezett és 1285 keret nélküli képre, köztük feltehetően a náci diktatúra idején zsidóktól rabolt műkincsekre bukkantak 2012 februárjában. Ez összesen 1406 darab kép, de számos rajz és vázlat nem önálló alkotás, hanem előtanulmány későbbi művekhez, így pedig 1280-ra módosul a gyűjteményt alkotó munkák száma - mondta Reinhard Nemetz, az augsburgi ügyészség főügyésze.

A vizsgálat lezárása után a hatóság kapcsolatba lép Cornelius Gurlitt-tal, hogy megállapodjanak a minden kétséget kizáróan az ő tulajdonába tartozó képek átadásáról - mondta a főügyész. Tervét bírálta a Zsidó Világkongresszus (WJC) és a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZDJ) vezetője.

Nemetz a lehető leghamarabb meg akar szabadulni a képektől, ami felelőtlenség - mondta Ronald S. Lauder, a WJC elnöke. Az ügyet több mint másfél évig titokban kezelték, "most pedig hirtelen egy halom képet vissza akarnak adni, ez biztosan nem a helyes megoldás" - tette hozzá Dieter Graumann, a ZDJ elnöke, hangsúlyozva, hogy a müncheni műkincsfogás ügyének a jogi dimenzió mellett "erkölcsi és történelmi vetületei is vannak".

A Münchenben lefoglalt festmények egyike

Németországban elévültek a náci diktatúra idején zsidóktól elrabolt értéktárgyak visszaszolgáltatására vonatkozó igények. A volt NSZK-ban 1963-ig lehetett jelentkezni az elrabolt javakért, az egykori NDK területén elrabolt javakért pedig a rendszerváltástól 1993 júliusáig. Ronald S. Lauder szerint ezen a szabályon változtatni kell, mert a tulajdonjog érvényesíthetőségének megszűnése nem vonatkozhat egy népirtás részeként elkövetett fosztogatásokra. A német kormánynak gondoskodnia kell arról is, hogy valamennyi közgyűjteménynél ellenőrizzék, vannak-e benne zsidóktól elrabolt műtárgyak. Ezt a munkát az osztrák minta alapján egy független testületnek kell irányítania - mondta a WJC elnöke.

A müncheni műkincsfogásról november elején nyilatkoztak először hivatalosan a hatóságok, miután az ügy kiszivárgott a sajtóhoz. Az ügy titkos kezelése miatt a német kormány súlyos bírálatokat kapott belföldről és külföldről.

A nagyjából egymilliárd euró (háromszáz milliárd forint) értékűre becsült gyűjteményben mások mellett olyan világhírű festők művei is megtalálhatók, mint Pablo Picasso, Henri Matisse, Marc Chagall és Franz Marc. Eddig ismeretlen mesterművek is előkerültek, köztük egy Chagall-kép.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.