Őslények

Európa egyik legnagyobb őslénytani múzeuma nyílt meg Franciaországban

Orrszarvúk, elefántok, teknősbékák, hüllők, mókusok nyugszanak 17 millió éve Franciaország délnyugati részén, ahol nemrégiben nyílt meg Európa egyik legnagyobb őslénytani múzeuma.

2013.07.14 21:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Kép: montrealdugers.fr

"Valóságos aranyszőnyegen jártam. Életemben nem láttam még ilyet" - mesélte Francis Duranthon, a toulouse-i Természettudományi Múzeum főrestaurátora és igazgatója, emlékezve a lelet 1988-as felfedezésére.

A fiatal paleontológust egy Montréal-du-Gers melletti kőbányából hívták a helyszínre, ahol egy robbantás után megkövült csontokat találtak. "Mindenütt csontok voltak! Annyi csont volt, hogy azt sem tudtuk, merre kezdjük a feltárást" - mesélte a szakember.

Húsz évvel később igen tekintélyes lett a mérleg: több mint 20 ezer azonosított csontváz, összesen 90 fajhoz tartozó állaté, amelyek közül négy máig ismeretlen. Ez Európa egyik leggazdagabb lelete.

A montréal-du-gers-i lelet 1,5 hektáros - ebből 400 négyzetmétert tártak fel -, a miocén korba (24-5 millió évvel ezelőttre) nyúlik vissza, és egy mocsár lehetett, ahol rengeteg állat rekedt.

Tanulatlan szemnek az egész egy nagy temetőnek tűnhet, ahol össze-vissza hevernek a csontok a föld alatt. Valójában ez "egy miocén kori pillanatfelvétel 17 millió évvel ezelőttről", amikor Gascogne helyén még őserdő volt - mondta a múzeumigazgató.

Egy koponya, rajta három lyukkal - harapások nyomaival - egy húsevő állat koponyájától 30 centiméterre tanúskodik a két állat közötti halálos viadalról. Kissé távolabb egy repülő mókus kövülete árulja el, hogy magas fák voltak hajdan a térségben.

Másfél méteres átmérőjű kétéltű teknősbékák, 2-3 méter hosszú krokodilok, vízilovak tanúskodnak arról, hogy valaha tó és folyó volt a környéken, amelyeknek a kölcsönhatásaként létrejött a mocsár.

Az elefántcsontok az Eurázsia és Afrika közötti érintkezésről tanúskodnak, mivel ezek a vastagbőrűek Afrikából származnak.

A növényi maradványok (pollenek) segítségével a korabeli éghajlat is rekonstruálható: 20 Celsius-fokos volt az éves átlaghőmérséklet a mostani 14°C helyett, az éves csapadékmennyiség pedig közel 1500 milliméter a mostani 800 helyett.

Minden ásatási szezon rejt meglepetést, annyira rendkívüli az agyagrétegben rekedt állatvilág: több mint 50 emlősfajt (70 orrszarvút, 15 elefántot, szarvasféléket, vaddisznókat, rágcsálókat), hüllőket (gyíkokat, kígyókat), kétéltűeket (békákat, gőtéket), madarakat, szárazföldi és édesvízi haslábú puhatestűeket (csigaféléket) találtak itt.

A legérdekesebb állatok között megtalálható Hemicyon stehlini nevű nagyméretű kutya, valamint az oroszlánra emlékezető nagytestű ragadozó, a Megamphicyon giganteus.

A tudósok eddig négy ismeretlen fajt azonosítottak: két disznót, egy rinocéroszt és a zsiráftestű, szarvasfejű Ampelomeryx ginsburgit.

A júliusban megnyílt múzeumban szervezett látogatásokon a turisták 17 millió évet "zuhannak vissza" a múltba, a 14-17 éves fiatalok pedig szakmai gyakorlaton segíthetnek a szakembereknek őskori állatok koponyájának és csontvázának kiemelésében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.