556 éve arattak győzelmet II. Mehmed serege felett

Fotókkal: Hajófelvonulás és díszsortűz emlékeztetett a nándorfehérvári diadalra

Hajófelvonulással, díszsortűzzel és nemzeti színű vízsugárral emlékeztek meg vasárnap délelőtt Budapesten a Dunán a nándorfehérvári diadal 556. évfordulójáról.

Hajófelvonulás és díszsortűz a nándorfehérvári diadal 556. évfordulóján képgaléria

_{2012.07.22 16:50}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt civil és katonai hajók sorakoztak fel, fedélzetükön az ország több pontjáról érkezett, csaknem háromszáz általános és középiskolás gyerekkel, akik a nándorfehérvári diadal emlékére négynapos kiránduláson vettek részt. Cseh Sándorné, a Nyíregyházáról érkezett csoport vezetőtanára az MTI-nek elmondta: a diákok történelmi pályázaton nyerték az utazás lehetőségét.

A csoportok csütörtökön indultak hajóval Budapestről a történelmi Nándorfehérvárra (a mai Belgrádba, Szerbia fővárosába), ahol Hunyadi János szobránál és az első világháborús emlékműnél rótták le tiszteletüket, a szombatot pedig már Kalocsán töltötték.

Érdekes és élményekben gazdag volt az elmúlt négy nap, ami alatt "közelebbről megismerhették a magyar történelem egyik meghatározó eseményének színterét és hátterét" - számolt be a történelmi kirándulásról Pethő Rebeka, a nyíregyházi Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákja. Elmondta, a pályázat során korhű stílusban több fogalmazást, tanulmányt kellett írniuk a nándorfehérvári eseményekkel kapcsolatban.

_{Tűzszerész és Hadihajós Ezred aknászhajójának katonái tisztelegnek az 1456-os nándorfehérvári diadal emléknapján - Fotó: MTI}

Az akadémiai kikötőbe érkező fiatalokat korhű jelmezekbe öltözött katonák és az 1400-as éveket felelevenítő hagyományőrzők mellett, nemzeti színű vízsugárral tisztelgő tűzoltóhajó, valamint díszsortűz fogadta. Utóbbi némi riadalmat keltett a parton összegyűlt nézelődők között.

Az ünneplők és a diákcsoportok ezt követően a Honvéd Díszzászlóalj vezetésével elindultak a Lánchídon keresztül a Budai Várba Hunyadi János szobrához, ahol a déli harangszót követően katonai tiszteletadás keretében megemlékezés kezdődött. Az ünnepségen Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke, valamint Hende Csaba honvédelmi miniszter tartott beszédet. A jelenlévők koszorúzással és néma főhajtással emlékeztek meg a nándorfehérvári hősökről.

A diákok 13 órától a Szentháromság téri parkban rendhagyó történelemórán vesznek részt Játék a győzelem emlékére címmel a Bab Társulat előadásában. A Hunyadi János által vezetett keresztény magyar seregek 1456. július 22-én mértek megsemmisítő vereséget II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem óta a déli harangszó a nándorfehérvári diadalra emlékeztet a keresztény világban. Július 22-ét az Országgyűlés 2011-ben a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Hende: csak közösen győzhetünk

Az összetartozás, a közös ügy támogatásának fontosságáról beszélt a honvédelmi miniszter vasárnap Budapesten az 1456-os nándorfehérvári diadal emléknapján. Csak akkor győzhetünk, ha mindenki hozzá tudja tenni a magáét a maga helyén a közös ügyhöz - mondta Hende Csaba a budai várban, a Hunyadi János szobránál tartott ünnepségen. Hozzátette: 556 évvel ezelőtt Nándorfehérvárnál "győztünk, mert a nép, a nemzet át tudta lépni a saját árnyékát".

Hende Csaba szerint Nándorfehérvár története arról szól, hogyan győzhetünk akkor is, amikor az esélyeink rosszak. "Csak akkor győzhetünk, ha megértjük és megéljük, hogy összetartozunk, ha tudjuk, hogy van közünk egymáshoz (...) és azokhoz a népekhez, akikkel együtt éltük meg a történelmünket itt a Kárpát-medencében és Európában" - fogalmazott a miniszter. Mint hozzátette: a déli harangszó is annak a jele, hogy 1456-ban egész Európa a magyarokkal volt.

A harangszó a magyarok számára pedig azt jelenti, hogy mindig van remény - jelentette ki Hende Csaba. Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává.

_{Hende Csaba honvédelmi miniszter (j) koszorút helyez el Hunyadi János szobránál az 1456-os nándorfehérvári diadal emléknapján - Fotó: MTI}

A nándorfehérvári diadal 556 éve történt

Ötszázötvenhat éve, 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira.

Az oszmán-török állam a 13. század végén Kis-Ázsiában formálódott, és száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. A hódítást ezután mintegy fél évszázadra megakasztotta a Timur Lenktől elszenvedett vereség, az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől jelentett közvetlen fenyegetést Magyarország számára.

A déli vidékek védelmét a Zsigmond halálát (1437) követő zavaros időkben Hunyadi János szervezte meg, aki hadi sikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett. Hunyadi minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. 1443 nyarán ellentámadást szervezett: lengyel, moldvai és szerb csapatok közreműködésével indított hosszú hadjárata sikereket hozott, ám az 1444 őszi újabb támadás Várnánál súlyos vereséggel végződött.

A kudarc nyomán fellángoltak a belviszályok, és az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél ismét vereséget szenvedett. 1453-ban Hunyadi lemondott a kormányzóságról, de továbbra is a legmagasabb rangú főúr maradt országos főkapitányként és a "királyi jövedelmek kezelőjeként".

1453 májusában II. Mehmed szultán bevette Konstantinápolyt és figyelme Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a magyar királyság kulcsának tartott Nándorfehérvár ellen. A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére.

_{A Mathias Rex Egyesület és az Egri Vitézlő Oskola hagyományőrző katonái vezetésével a Belgrádból érkezett 300 diák átvonul az Akadémia kikötőtől a Lánchídon át - Fotó: MTI}

Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött: a törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a dunai hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. A döntő ütközet július 21-én kezdődött. A törökök öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat és már a belső várat ostromolták.

22-én azonban a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal, támadásba lendültek, Hunyadi pedig a várból kitörve elfoglalta a török ágyúkat, ezután együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta I. Szulejmán bevenni.

A diadal emlékére vezette be III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává.

A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. Ennek ellenére a nándorfehérvári győzelem hatalmas haditett, amely a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!