Lendület-program

XX. és XXI. századi zenei archívum épül

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Programjában, az összesen 1,25 milliárd forint támogatásból idén bölcsészettudományi pályázatok is nyerhettek.

_{2012.07.18 14:06MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Dalos Anna és csoportja olyan XX. és XXI. századi zenei archívum létrehozására kapott támogatást, amelyben nem csak a klasszikus és komolyzene szerepel majd, egyenrangúként kezeli a szórakoztató zenét is.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének (ZTI) zenetörténésze elmondta az MTI-nek, hogy a pályázati lehetőséget és az alapötletet Richter Pál, a ZTI megbízott igazgatója ajánlotta számára.

"A pályázatom alapelve lényegében tükrözi a Zenetudományi Intézet két pillérre épülő alaptevékenységét: egyaránt szerepet kap az archiválás, a megőrzés, valamint a kutatás" - részletezte Dalos Anna. A Zenetudományi Intézetben hagyományosan két nagy archívum működik, az egyik a nemzetközi hírű Bartók Archívum, a másik a szintén világszerte elismert népzenei gyűjtemény.

A Bartók Archívum önállóan folytatja speciális feladatainak ellátását, egyebek között a Bartók műjegyzék, az összkiadás gondozását. "Mi kezdettől úgy fogjuk fölépíteni az archívumunkat, hogy tudjuk, új, nagy és átfogó gyűjtemény lesz. Tematika szempontjából is különbözünk, nem egy zeneszerzőre és munkásságára összpontosítunk, hanem a XX. és XXI. században egészen napjainkig munkálkodó zeneszerzők életműveit fogjuk gyűjteni, a bázeli Paul Sacher Archívum mintájára. Ám, tőlük eltérően nemcsak a klasszikus és kortárs, hanem a szórakoztató zenével is foglalkozunk."

Van olyan anyag is, amit integrálnak, egyik az anyagi okból megszűnt Dohnányi-archívum, amit náluk Kusz Veronika fog kezelni, a másik pedig a Lajtha-hagyaték, amely a Hagyományok Házából a Zenetudományi Intézetbe kerül, a Lajtha-emlékszoba tárgyai is a budavári Erdődy-palotában kapnak helyet. A két gyűjtemény Dalos Anna szerint az épülő archívum bázisát adja az indulásnál.

"Nemzeti archívumot szeretnénk létrehozni, függetlenül esztétikai elvektől, szellemi áramlatoktól, mert a teljességre törekszünk" - hangsúlyozta a zenetörténész. Fontosnak véli az együttműködést főként a Liszt Ferenc Zeneakadémia könyvtárával, illetve az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárával, de a Magyar Zenei Tanácsnak a Budapest Music Centerhez (BMC) került gyűjteményével is.

Noha a BMC több nemzetközileg elismert alkotó kizárólagos lemezkiadója, a Ligeti-, a Kurtág-, az Eötvös-dokumentumok mégis a Paul Sacher Alapítványnál találhatók, aminek épp az az egyik magyarázata, hogy eddig nem volt ilyen befogadó gyűjtemény. A kortárs zeneszerzők - emelte ki Dalos Anna -, akikkel már kapcsolatba léptek, pontosan felmérik az archívum fontosságát.

Bozó Péter eddig is foglalkozott a magyar operett kutatásával, közel áll hozzá a XX. század első felében keletkezett művek forráskutatása, a század második felének könnyű muzsikáját Ignácz Ádám fogja gyűjteni és kutatni, Szabó Ferenc János tématerülete a magyar operaénekesek története.

A 165 millió forintos támogatásuk öt évre szól, ha az első háromban eredményesnek mutatkoznak, és képesek más pályázati forrásokat is bevonni, az MTA várhatóan véglegesíti az öt tagú csoportot. Dalos Anna szeretné, ha a Zeneakadémia zenetudomány-szakos növendékei gyakornokként, a doktori iskola hallgatói témát keresőkként gyakori vendégeik lennének.

Konferenciákat is terveznek, az elsőt 2013. január 17-én tartják, ez jó alkalom lesz arra, hogy a Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozó archívumok és gyűjtemények megismerjék egymás munkáját. Februárban a Lajtha-hagyaték átvétele kapcsán szerveznek tanácskozást.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter